Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

győzni a kezdeti nehézségeket, s felhívta magára a megyei és az országos vezetés segítő figyelmét. Egy év múlva (1947. december 15-én) már Tildy Zoltán köztár­sasági elnök, Kovács Pál alispán, Ortutay Gyula kultuszminiszter, Szanyi István gimnáziumi igazgató és Kovács Ferenc kollégiumi igazgató jelenlétében mond beszédet a kollégium évnyitóján: „örülök, hogy szembenézhetek azzal a fiatal sereggel, mely felett lebeg Gyenis Antal szelleme, akit nagyon szerettem. Legye­tek hűek ahhoz, aki értetek élt, értetek halt meg és boldogok lesztek." A köztár­sasági elnök meleg szavakkal méltatja az 1919^es dombóvári pedagógusHrnártírt: „Művelt, tisztalelkű ember volt, aki egy célért élt, nevelni, oktatni, szabad em­berré tenni azokat, akiket tanított." Ügy nyilatkozik róla, mint aki „lélekben és szellemben" legközelebb állt hozzá. 131 Tolnavármegye Nemzeti Bizottsága is akcióba kezdett. 1946. szeptember 4-én tartott ülésén egyhangúlag elhatározta Szekszárd megyei városiban népi kollégium szervezését. A kollégium helyéül a Szekszárd Szálló helységét válasz­totta ki. Egyúttal felhívta a város nemzeti bizottságát, hasson oda, hogy a tanév megkezdéséig a népi kollégium létrejöjjön, a szükséges helységeket a képviselő­testület ingyen bocsássa e célra rendelkezésre, s a város polgárainak segítő akció­ját szervezze meg. 132 A szekszárdi nemzeti 'bizottság másnap tartott rendkívüli ülésén a kollé­gium ügyét meg is tárgyalta és a megvalósítás érdekében megkereséssel fordult a város polgármesteréhez, hogy „felhívásokat bocsásson ki és hívja fel a város polgárait, hogy pénzbeni és természetbeni adakozással támogassák a népi kollé­gium létrejöttét.. Z' 133 Az akció sikerrel zárult, mert két hét múlva megalakult a kollégium szer­vező bizottsága, melynek elnöke: dr. Szenté László főispán, titkára: Csapó Jenő gimnáziumi tanár, gazdasági titkára: Nagy Ferenc szövetkezeti igazgató. Azt ter­vezték, hogy a kollégiumot a Széchenyi utca 23. sz. alatti kultuszminiszteri épü­letben helyezik el. 134 Végül 1946. december 16-án, az ország 50. középiskolás népi kollégiuma­ként a Szekszárd-Szállóban nyílt ímeg Gsaipó Jenő igazgató vezetésével a szek­szárdi Béri Balogh Ádám Népi Kollégium. 135 Iitlt is óriási társadalmi összefogás nyilvánult meg. Boigyiszló, Medina, Tolna, Tengelic, Balta, Szedres, Sióagárd, Sár­pilis, Majos pénzzel, liszttel, tűzifával nyújtottak segítséget a kollégiumnak. A szedresi Ibíró pl. a saját fáját küldte be a {megszorult kollégiuimnlak. A kollégium 35 tanulóval indult. 136 Szinte a szekszárdival egyidejűleg alakult meg Gyönkön is a Dózsa György népi kollégium szervező bizottsága, melynek elnöke: dr. Szalay László, titkára: dr. Értény! Vilmos ügyvéd. Tervük az volt, hogy szeptember végén a nagyven­déglő helyiségében kb. 50 fővel megnyitják a kollégiumot a dunaföldvári, a ta­mási és a simontornyai járás tehetséges népi származású ifiataljai számára. Anyagi okok miatt azonban a kollégium csak fél év múlva, 1947. március 15-én nyílt meg íj jász Henrik igazgató vezetésével. Nevelőtanár: Domokos Géza, gondnok: Sági Imre, a tanulóik létszáma: 34 középiskolás és általános iskolai tanuló. A tanulók közül 10 vagyontalan szülők gyermeke, 3 hadiárva, 1 nagycsaládos (10 gyerme­kes) szülőik gyermeke volt. 23 gimnáziumi tanuló vállalta, hogy az egész tanév anyagát elvégzik ezekkel a parasztfiatalakkal szeptemberig. A vármegye 5000 forinttal segélyezte a kollégiumot. Gyönk a községi szállót biztosította elhelye­zésül. A simontornyai járásban 18 alapítványi helyet létesítettek a kollégiumban a járás tehetséges, szegénysorsú parasztfiataljai számára. Dunaföldvár, Német­559

Next

/
Thumbnails
Contents