Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Megyénkben még egy változás addig bekövetkezett. 1947-^ben létrejött a tamási giimnázáum. Az iskoláért folyó harcra jellemző, hogy az MKP javaslatára a tamási járás lakosai holdanként 1 Ft, házanként pedig 2 Ft hozzájárulást fizettek a gimnázium céljaira.

126 A község 1946-Jban és 1947-ben még saját költségvetése terhére évente 2400 Ft-ot folyósított a dombóvára népi. kollégiumnak két tamási tanuló helyének biztosításáért. 1947. június 23-án azonban Matzkó Lajos községi bíró, nemzetgyűlési képviselő javaslatára a községi képviselőtestület elhatározta, hogy a nyolcosztályos általános iskola részére új iskolát épít, ha a VKM a polgári iskolát főgimnáziummá nyilvánítja. Ez esetiben a község a gimnázium költségeihez is rendszeresen hozzájárul. A községi küldöttség tárgyalásairól 1947. augusztus 28-án számolt be rendkívüli közgyűlésen, amely aztán a VKM feltételeit el is fogadta: — évi 8000 Ft dologi kiadásokhoz hozzájárul, — a haladó pedagógia követelményeinek fejlesztését lehetővé teszi, amit nyilatkozatban rögzít, — gondoskodik a gimnázium elhelyezéséről. A gimnázium elhelyezésére a gazdasági iákola épületében biztosítottak helyiségeket és felszerelést. A VKM két napon belül döntött és 1947. évi augusztus 30^án kelt 124.930/1947. Vü. O. sz. rendeletével Tolna-Tamási nagyközségben állami gimnáziumot létesített. A munka megszervezésével és az igazgatói teendők végzésével Heinridh Rudolf székesfehérvári gimnáziumi tanárt bízta meg. A kezdő iskola súlyos gondja a felszerelések hiánya volt. Nem voltak padok, szemléltetőeszközök. A koalíciós pártok sürgetésére a községi elöljáróság 1948. január 12-én 6000 Ft-ot adományozott iskolai padok vételére, 1949-es költségvetésében pedig további 8000 Ft-ot biztosított felszerelésekre. Kezdetben kölcsöneszközökkel kellett az iskolának dolgoznia. Az első tanév 1947. október 4-ón kezdődött Tamásiban 3 tagú tanári karral és 18 tanulóval (10 fiú- és 8 leánytanulóval).

127 NÉPI KOLLÉGIUMOK, INTERNÁTUSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK, DOLGOZÓK ISKOLÁI. 1. Népi kollégiumok, internátusok szervezése Az iskolaügy demokratizálásának fontos láncszeme volt a népi tehetségek felkarolása, a munkás- és parasztszülők gyermekei részére a tanulás biztosítása olyan helyeken is, ahol az iskola nehezen megközelíthető volt. Tolna megyében a népi tehetség megmentéséért már az 1940-es évek elején mozgalom indult. A Tolnamegyei Hírlap 1942. március 7-i számában László Imre arra hívja fel a figyelmet, hogy „a nép az a kimeríthetetlen tartalék, amely mindennek az alapja, amelyből minden felfrissülhet és megújulhat." „Ki kell választódni tehát a népből is a vezetésre alkalmas egyéneknek ... Ehhez a legelső lépés, hogy a vagyoni és származási szelekció helyett érvényesüljön a tehetség. A mezőgazdasági cselédek, ipari munkások, kisgazdák, egyszóval a mélyréteg gyermekei minél nagyobb számban juthassanak be a középiskolába." 556