Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

A falusi tanító is feláldozza szabad idejét, ha a görög pénzember megbízza számadásainak elkészítésével. „Éjszaka a görögnek adóslevelet másolok" — mondja a korabeli tanító Bródy Sándor A fejedelem című művében. A XVIII. század első felében kiadott árszabásokban a kereskedőkre vonatkozó szakaszok címszava: „Botos görögök limitatiója".

85 A szatmári béke megkötése (1711) után a bécsi udvari kamara sok kedvezményt nyújt a bevándorolni szándékozó görögöknek. Az 1718. július 21-én megkötött pozsareváci béke megtoldja a kedvezményeket és biztosítja mind a török alattvalók magyarországi, mind a Habsburg alattvalók törökországi kereskedését, amiből a török és görög kereskedők meggazdagodtak (kezükbe kaparintották a magyarországi kereskedelmi forgalom jelentős hányadát), viszont a levantei kereskedelem kiaknázása végett alakult osztrák vezetésű Keleti Társaság alig 20 év alatt tönkrement. Moszchopoliszban (ma: Moszkopolje) 1746-ban olyan könyvet adtak ki, amely ajánlása szerint A Magyarországon élő kereskedők használatára szól. Az egykor virágzó görög kultúrájú Moszchopolisz 1767 táján rablóbandáknak esett áldozatul, lakói kivándoroltak, sokuk Magyarországon keresett és talált megélhetést. Később számosan meggazdagodva visszatértek és újból benépesítették szülővárosukat. Házaikon hosszú időn keresztül a Magyarországon elsajátított építészeti stílus nyomai is láthatók voltak. Szent Miklós és Szent Borbála templomában a XVIII. századi donátorok magyar népviseletben vannak megfestve.

86 A már említett Kozáni és Moszchopolisz mellett Szervia, Sziatiszta és Szipiszka város lakói kerültek Magyarországra a XVIII. század első felében.

87 Duna menti településeink közül Decs és öcsény görög kereskedői az 1708. május 12-én alakult kecskeméti görög kompániához csatlakoztak. Dunaföldvár és Simontornya görögsége — jelenlegi ismereteink szerint — a XVIII. század első felében különállt. (A dunaföldvári görögkeleti templom falai tövében ma is láthatók a XVIII. században eltemetett görög kereskedők jól olvasható görög feliratú sírkövei.) Kezdetben, alighanem, azért nem találjuk görögjeinkét a kecskeméti kompánia soraiban, mert a rájuk jellemző mozgékonyság és sűrű helyváltoztatás kényszere ezt nem indokolta. Életelemük a vásározás. Hidvégről az andocsi búcsúvásárba menet keresztülhaladtak a Tolna megyei Kánya falu melletti Andráspusztán, ahol a kereskedőkaraván két görög utasa, Szabó Mihály és fivére György a puskájukkal babrálva véletlenül megsebesítették a somogyi születésű Salamon Hirschl zsidó kereskedő szolgáját.

88 Csak 1728-ban találkozunk elsőízben igazolhatóan is letelepült, állandósult görög lakosokkal, ezek egyikét Simontornyán vették számba, amikor megállapítják róla, hogy évi 30 forint jövedelme származik a földesúri jogosítványok bérletéből. A másikat Graecus Jovan Görögnek hívják, Bátaszéken kereskedik 10 forintra taksált nyereséggel, amit kiegészít 3 kapás szőlőbirtokának j övedelmével.

89 A kecskeméti kompániához tartozó decsi és őcsényi görögök megtelepedésének időpontját még nem ismerjük. Az 1754. évi összeírás már egy megszilárdult állapotról árulkodik: Eszerint a következőket állapíthatjuk meg róluk: A földvári járásbeliek (Dunaföldvár kivételével) a kecskeméti kompániához tartoznak. Az országos összesítésben Tolna megye jegyzékében öt görög kereskedő, 1 társ és 2 legény van feltüntetve, akik közül a kecskeméti kompániához tartozott öcsényben Georgius Michael, aki 100 forint értékű áruval kereskedett, társat nem tartott. Decsen Joannes Anastasius Görögh egy-egy társsal és legénnyel vit55