Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A római katolikus egyház iskolafenntartói uralma tehát csaknem 50%-os, a református egyház 13%-os, az evangélikus egyház 12%-os jogkörével szemben. A kialakult szervezeti keretekhez azonban egyöntetűen ragaszkodtak, azok megbontását nem nézték jó szemmel. Az autonómiájukra hivatkozva — főként a katolikus egyház — elutasították a rendeletéket, minden eszközzel gátolni próbálták az együttműködést. Ennek ellenére akadt példa a protestáns felékezetek együttműködésére (pl. a bonyhádi és gyönfci protestáns iskolák), sőt Bonyhádon — szinte a megyében egyedülállóan — a protestáns felekezetnek az rik. egyházzal való együttműködésére is. A megyében végül mégis létrejött 8 együttműködő általános iskola nem felekezetek közötti együttműködéssel jött létre. A római katolikus egyház mereven elzárkózott az együttműködés elől, sőt nem egy esetben megtiltotta azt pl. Faddon, Öcsényben. Más esetékben az anya- és fdókiskolák azonos jellegére ügyelt kiemelten, s emiatt az együttműködést teljesen lehetetlenné tette az óriási távolság. Az egyházak elutasítóan fogadták a VKM-nek anár laz első konkrét intézkedését is, mely kimondta a hatosztályos népiskola és a hozzá csatlakozó hároméves ismétlő iskola megszüntetését, és az általános iskola kiépüléséig is kötelezőnek mondta ki a 8 osztályos népiskola bevezetését mindenütt. Az eddigi kimutatások azt bizonyítják, hogy a felekezeti iskolák ezt Tolna megyében sem valósították meg, mint ahogyan nem valósult meg a VKM-rendelfcezésmek az a része sem, mely kötelezően előírta az együttműködést azokban az esetekben és községékben, ahol két egytanítós népiskola áll fenn és a tanulók létszáma egyik iskolánál sem, vagy osiak egyikben éri el a negyvenet. Ezekben az esetekben a különböző hitfelekezetéknek közös 'megegyezéssel kellett volna megállapodniuk albban, hogy melyik iskolában nyerjenek Oktatást az alsó és melyikben a felső tagozat tanulói. A rendelet szerint abban a községben, amelyben a két iskola közül az egyik állami vagy községi, a másik hitfelekezeti, a felső tagozat oktatása az állama vagy községi iskolában, az alsó tagozati oktatás az egyházi iskolában történt volna. A 3 km-en belül levő szomszédos községek iskoláiból, egy község több iskolájából összpontosítva kellett volna megszervezni az általános iskola V. osztályát vagy az egész felső tagozatot. Az említett adatok — egy-két példát kivéve — bizonyítják, hogy ez sem valósult meg megyénkben. Nem szűntek meg a nagy létszámú osztatlan iskolai osztályok sem! Az egyházi iskolaügyi hatóságok nálunk is az együttműködés helyett jogi vitákkal igyekeztek megakadályozni az általános iskolák kialakulását, az együttműködés megvalósulását, a kialakult hagyományos felekezeti iskolai keretek felbomlását.

69 A közölt statisztikai adatok azt tükrözik, hogy az általános iskola kiépítése ^megyénkben is eléggé vontatottan haladt. Vessük össze az országos és a megyei adatokat 1947 és 1948-ra vonatkozóan! A kép a következő:

70 összes népoktaÁltalános Népiskolák tási intézményeik iskolák száma száma száma Országosan: 1946-ban 7068 854 (12%) 6214 (88%) 1947-ben 7118 4090 (57%) 3028 (43%) 1948-ban 7493 4843 (65%) 2650 (35%) Tolna megyében: 1947. február 17-ig 256 163 (64%) 57 (22%) 538