Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

E százalékos összehasonlítás mutatja, hogy Tolna megyében az általános iskolák szervezése a sok gond ellenére is kedvezőbb képet mutat az országosnál, különösen la megmaradt népiskolák aránya igen kedvező, amihez megyénk jobb települési viszonyai is hozzájárultak. A pozitívabb megyei kép azt is jelenti, hogy megyénkben a tanügyi szervek szervezőmunkája nem volt rossz, az egyházi hatóságok fékező hatása az országosnál kisebb volt, s megyénkben kevesebb kisiskola volt az átszervezés előtt. Mindezek mellett az elért eredmények elsősorban az MKP megyei és helyi pártszerveinek jó szervező és irányító munkáját dicsérik. Nekik köszönhető, hogy a nemzeti bizottságok is rendszeresen figyelemmel kísérték megyénk közoktatásügyének demokratikus átalakulását. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA TARTALMI KÉRDÉSEI A PÁRTOK. A NEMZETI BIZOTTSÁGOK. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉGEK SEGÍTSÉGE; HARC AZ ISKOLÁK ÁLLAMOSÍTÁSÁÉRT Az egységes általános iskola kiépülésével a háromfajta iskolatípus (a volt népiskola V—VIII. o., a polgári iskola I—

IV. o., a gimnázium I—

IV. o.) művelődési anyaga közötti különbséget kellett megszüntetni. A folyamatos átállás érdekében már a 37000/1946. VKM-rendelet tartalmazta az általános iskola V. osztályának óratervét. E szerint a honvédelmi ismeretek tanítási óráit más célra kellett felhasználni. Bevezették a társadalmi ismeretek tanítását. A német nyelv „túltengését" fokozatosan meg kellett szüntetni és lehetővé kellett tenni az angol, francia és orosz nyelvek választását is. Az új általános iskolai tantervek kiadására 1946-ban került sor. A tanterv folyamatos bevezetéséről a 75000/1946. VKM számú rendelet intézkedett. Az új iskola célkitűzését ez a tanterv így fogalmazta meg: „Az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvető nemzeti műveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erkölcsös tagjává nevelje." Ez a célkitűzés pozitív, mert az egységes, demokratikus nevelést és a közös alapműveltséget, a továbbtanulás minden irányára való felkészítést hangsúlyozza. Ortutay Gyula 1947-ben a koalíciós időszak nevelési és oktatási célkitűzéseinek lényegét többek között abban látja, hogy az átalakított iskolaszervezet „minden növendék számára alapjaiban egységes műveltséget adjon és mégis differenciált lehetőséget". Szerinte: „...ennek a körülménynek a megvalósítására vállalkozik az általános iskola." Az általános iskolai tanterv megjelenése fontos állomása volt a magyar közoktatásügy demokratizálódásának. Egységes, magas színvonalú, korszerű műveltség nyújtását írta elő minden tanuló számára. Ennek érdekében növelte a természettudományos tantárgyak óraszámát. A szabad beszélgetés, az erkölcs, a történelem és az ember élete tantárgyak oktatását is elősegítette. Több tantárgyban biztosítottá a gyakorlati életre való felkészítés szempontjait. A tanulók egyéni hajlamait, képességeit próbálta figyelembe venni egyes tantárgyak választhatóságával. E tanterv az előzőékkel szemben fordulatot jelentett, mert következetesen kirostálta a tananyagból a fasiszta, soviniszta részeket. Célkitűzéseiben 539