Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

maradt, megkapjuk az átszervezés %-os arányát is. Ezek szerint 1947. február 17-ig: az állami iskoláknak 96%-a, a községi iskoláknak 51%-a, az rk. iskoláknak 88%-a, a ref. iskoláknak 61°/<Ha, az ev. iskoláknak 54%-a, a társulati iskoláknak 100%-a, az összes iskoláknak 74%-a alakult át általános iskolává Tolna megyében. E felsorolt tények alapján látható, hogy a tankerületi főigazgató, a megyei tanfelügyelő, az általános iskolák megyei előadója, egyes esetekben az iskolafenntartó hatóságok és a tanítók igyekeztek az általános iskola működését biztosítani még a megye legeldugottabb pusztáin, kistelepülésein is az 1946/47. tanévben. A viszonylag magas százalék egyik magyarázata az, hogy Tolna megyében kedvezőbb lehetőségek voltak az általános iskolák szervezésére, mint sok más megyében. Itt ugyanis lényegesen kisebb volt az olyan kistelepülések száma, ahol csak 1 tanerős iskola működött. Ezek a magas számarányok azonban mégsem mutattak reális eredményeket. Ugyanis megyénkben sok rk. felekezeti iskola ott is átalakult általános iskolává, ahol annak semmiféle feltételei seim voltak meg. Az ilyen látszólagos eredményekkel gyakran inkább az általános iskolát járatta le a klérus. A fenti kimutatásból szembeszökő az együttműködő iskolák alacsony száma is, mindössze 8. Ezeket főként az rk. egyházi főhatóság fentebb említett elvi álláspontja 'miatt nem lehetett nagyobb számban kiépíteni. A körzeti általános iskolák alacsony számát részben a községeknek egymástól való nagy távolsága indokolta. Sajnos internátussal egybekötött állami általános iskola ekkor még csak egyetlen volt (Tevelen); Nagydorogon községi, Faddon rk. jellegű internátus szervezése indult meg. Az elmondottakon túl, még a szép számok ellenére is (74%), az általános iskolák szervezésében jelentős a lemaradás (26%). Ennek okait a következőkben látjuk: 1. A nagyfokú tanerőhiány több helyen nem tette lehetővé az általános iskola kialakítását. 2. A központ rendkívül aránytalanul osztotta el a tanerőket. 3. A tárgyi feltételek (elsősorban a tantermeik) hiánya lehetetlenné tette sok helyen a szervezést. 4. A megye községeinek csaknem 50%-a telepes község volt (összesen 52 község), ahol az iskolás gyermekek bizonytalan, gyakran változó létszáma, a törzslakók és telepesek közti ellentétek akadályozták az általános iskola létrejöttét. Mindezek mellett az általános iskolák súlyos gondjai is jelentkeztek már: 1. Mindenekelőtt az egyenlőtlein személyi ellátottság további komoly színvonalbeli differenciákat szült. A tankerületi főigazgató 551/1946—47. sz. rendeletével polgári iskolai és gimnázáiumi tanárokat osztott át azokba az általános iskolákba, amelyek polgári és népiskolák együtteséből alakultiak. A nevelők zöme azonban népiskolai tanító volt ezekben az iskolákban. A felekezeti iskoláknál is ugyanez a helyzet. 535