Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

tfsz. alatt megteszi előterjesztését a VKMnnek iskola létesítésére. A válasz megérkezéséről azonban az iskolák államosításáig nincs tudomásunk.

58 Más Ibaj is van ebben a körzetiben. Erről a Tolnamegyei Néplap 1947. május 14-i száma tudósít a „Barnahát^puszta — ahol semmi sincs rendben" című cikkében. A cikk rámutat arra, hogy ez a puszta nemcsak Koppányszántótól van .messze (7 km), hanem még sokkal messzebb a demokráciától. A puszta ugyanis a veszprémi püspökség nagybirtokához tartozott. A földreform során ezt tőlük elvették, de a püspökség volt intézője (Páki Nándor) továbbra is lakóként ott maradt a téglából és kőből épült kastélyban, s a 8 holdas gyümölcsöst is használja. A cikk 'elkeserítő képet rajzol a pusztáról. A kastély mellett téglaistállók, magtárák, gazdasági épületek, s ugyaniakkor földből vert, zsuppfedeles, közös konyhás jobbágyházák találhatók tele svábbogaraikkal és patkányokkal. Köröskörül mindenütt ott a sok gyerek. Iskola viszont nincs, legközelebb csak Koppányszántón van. Odajárni viszont cipő miatt nem tudnak a gyerekek (27 iskolaköteles). A lakosság szeretné a kastélyt iskolává átalakítani, de az intéző ezt ellenzi. Sok a panasz és nagy az elkeseredés, de a félig összedűlt kovácsműhely előtt összegyűlt pusztaiak (ez a „gyűlésterme" Barnahátnak) lassan megtalálják a hangúkat és bátorságukat, amikor pártunk megyei kádervezetője, Prantner elvtárs keményen és határozottan beszél sorskérdéseikről: „Szűnjék meg az urak jogfolytonossága, ami itt kastélybitorlásban nyilvánul meg!" A lap figyelmeztetésnek szánja cikkét az illetékesek (Földhivatal, tanügyi hatóságok stb.) számára. Ez a sajnos nem egyedülálló példa is azt mutatja, hogy a műveltségi monopólium felszámolása nem ment harc nélkül, de e harcot — mint a példák is mutatják — az MKP irányította, s ez volt a legfőbb biztosítéka annak, hogy a harc végül is eredményes lesz. A VKM gyakori bizonytalankodása miatt hosszú ideig nem alakult ki az általános iskola egységes és végleges formája. Jó példa erre megyénkben a bonyhádi gimnázium alsó tagozatának átalakulása. Itt már az 1945—46. tanév vége előtt megkezdték az általános iskola megvalósítását azzal, hogy a gimnázium I. osztályát átalakítoták általános iskola V. osztályává, mert mint a tanári értekezlet jegyzőkönyve megállapította: „Be kell látni, hogy az általános iskola a magyar kultúrának hatalmas fókusza, gyújtópontja lett." Minthogy az iskola vezetősége felismeri, hogy az idő kerekét megállítani nem lehet, a helyi evangélikus és református elemi iskola felső tagozatával fuzionálnak, de ugyanakkor vidékről is felveszik az eredetileg gimnáziumba beiratkozni szándékozókat. így 1946. szeptemberében Bonyhádon megvalósult a protestáns általános iskola az említett iskolák épületének, felszerelésének és tantestületének igénybevételével. Az új felső tagozat egyelőre a gimnáziumban maradt, de anyagi és igazgatási kérdései rendezetlenek .maradtak. Ez a gimnáziummal kapcsolatos átmeneti iskolafajta (a bonyhádi protestáns általános iskola) még 1947-lben sem volt különálló islkolaegység, s egészen az iskolák államosításáig megmaradt e formájában.

59 A népi demokratikus iskolareformnak példamutató az a törekvése, hogy nagy gondot kívánt fordítani azokra a tanulókra is, akiket tanulmányi előmenetelükben testi vagy szellemi fogyatékosságuk gátolt (gyógypedagógiai alanyok), ezért felmérte a Tolna megyei helyzetet is. A megyei tanfelügyelő összefoglaló jelentéséből kiderül, hogy erre szükség is volt megyénkben, mert 51 525