Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

tanító kiküldésére lenne szükség. A VKM a szervezési rendeletet ímeg is jelenteti, az érdiekeitek példás lelkesedéssel, buzgalommal biztosítják is átmenetileg a szükségtantermeket, a tanítói lakásokat, a tanítók ellátását, a vándoriskolák berendezését, fenntartását. A vándortanítók kinevezésére és kiküldésiére mégsem kerülhetett sor. A minisztériumi belső ügyiraton a következő kísérő szöveg található: „Az ügyosztály tisztélettél kéri Ortutay Gyula miniszter urat, mint a Független Kisgazdapárt első kultuszminiszterét, hogy a tanyai művelődés elhanyagolt kérdését, ahol a múlt bűnös mulasztásai mellett immár az új felelősség is jelentkezik, a demokrácia becsületéhez méltó megértéssel és áldozatkészséggel megoldáshoz segíteni szíveskedjék."

57 Sajnos Tolna megyében Decs—Bograpuszta, Öcsény—Józsefpuszta és Regöly—Bogaraspuiszta kivételével a többi helyen 1947. október 29-ig sem jöttek létre a javasolt iskolák. (Ugyanis a javasolt iskolák sem az 1947. március 3-i 1223/1947. tfsz., sem az 1947. október 29-i 6181/1947. sz. tanfelügyelői kimutatásban nem szerepelnek.) Hogy ennyi áldozatkészség mellett mi akadályozta a létrejöttüket, azt csak sejteni lehet. Nemcsak a pénzhiány és nem is elsősorban a pénz döntötte el sorsukat. Inkább az a politikai légkör, mely akkor még a hatalom kérdésében sem volt egyértelmű, bár a szocialista fejlődés tendenciái már akkor erősödőben voltak. Akkor még sok ellenfele volt Tolna megyében is az iskoláztatás kitérjesztésének. Erre legjellemzőbb példa a Tengőd—Hékut pusztai állami iskola ügye. Tengőd község elöljárósága 148—1947. sz. alatt felterjesztést küld a főispánnak a Tengőd községhez tartozó Hékút pusztán létesítendő állami iskola ügyében. Az 1947. február 24ni tfelterjesztés pontos kimutatást is csatol a beiskolázandó gyermekekről az 'alábbiak szerint: I. o. II. o. III. o. IV. o. V. o. VI. o. VII. o. VIII. o. ossz. Okrád puszta 14 — 11—1 — 8 Hékút puszta 33 122—2 — 13 Barnahát puszta 115 5 1 4 1 — — 27 Összesen: 15 12 6 4 7 1 3 — 48 A tengődlek azt is jelentik, hogy a földreform során épületeket is igényeltek az iskola céljaira, s ezeknek vázlatos alaprajzát is mellékelik: Mosó Fészer Sütő Istálló Kút. Kert. 16 m

2 szoba 30 m

2 szoba 40 m

2 szoba 16 m

2 tanterein 16 m

2 konyha 16 m

2 kamra Érvelésük során kitérnek arra is, hogy bár Hékút és Okrád puszták közigazgatásilag Tengőd községhez, Barnahát puszta pedig Koppányszántó községhez tartozik, mégis Hékút puszta központi fekvésénél fogva egyedül alkalmas iskola létesítésére, hisz ott a szükséges tanterem és lakás is rendelkezésre áll. Az iratok a közigazgatási bizottság útján eljutnak a vármegyéi tanfelügyelőséghez főispáni aláírással. A tanfelügyelő 1947. március 12-én 644/1947. 524