Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

támogassa törekvéseit, és a tanyai szórványokon, valamint a külső határrészben élő tanköteles gyermekek iskolához juttatását körültekintő, gondos munkával elősegítse. E célból a VKM vándoriskolák szervezését tervezi 8—15—25 tanuló esetén. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételékről (szoba, egy hosszú asztal, megfelelő lóca, fűtés, takarítás, a vándortanító részére fekvőhely) a község, ia személyi feltételekről az állam gondoskodik.

55 Megyénk tanfelügyelőjének a VKM^hez küldött jelentéséből az derül ki, hogy Tolna megyében még igen sok tanya és puszta van, ahol nincs iskola, bár a tankötelesek szíáma ezt indokolná. Ennek okát résziben abban kereshetjük, hogy a régi tanügyi vezetés szigorúan ragaszkodott az előírt 30-as létszámhoz, ennél kisebb létszám esetén egyáltalán nem törődtek a tanyai gyerekek iskoláztatásával, így aztán sajnos még most is akadt olyan település (Decs—Bogra pu.), ahol 15—18 éves iskolázatlan ifjak vannak, de olyan tanya is akadt, ahol a beiskolázandó gyermekek létszáma a 40-et is meghaladta, de a tanfelügyelő többszöri próbálkozása — anyagi és más okokból — eredménytelen maradt, az iskola felállítása elmaradt. A megyében egyébként több olyan egymáshoz közel fekvő tamyacsoport is található, (ahol ugyan egy-egy tanyán nincs kellő számú tanköteles iskola létesítéséhez, de a tanyacsoport egy központi helyén vándoriskola felállítása szükséges és lehetséges volna. Sajnos az a kimutatás, mely tartalmazta azokat a tanyákat és lakott te*rületeket, ahol iskola felállítása feltétlen szükséges volna, nem került elő, az ügy előadója a VKM-ben azt a jelentéstől lecsatolta. Azt viszont a jelentés egyértelműen bizonyítjia, hogy Tolna megye tanügyigazgatása foglalkozott ezeknek az iskoláknak a létrehozásával, hisz a Közigazgatási Bizottság útján felhívta az érdekelt községek elöljáróságát (ahová a tanyák politikailag tartoztak), hogy az iskolák elhelyezéséről, a dologi szükségletek fedezéséről, bútorzatról gondoskodjanak, „...örömmel tapasztalom — írja 'a tanfelügyelő —, hogy a szegényebb népréteg minden áldozatra kész, csakhogy gyermeke iskolába járhasson." A megyei szervezés eredményéként a következő tanyai népiskolák jöttek létre: 1. Decs Bograpusztia állami népiskola (felterjesztés jóváhagyásra 1946. június 24.) 2. Kajdacs Kiskajdacs rk. népiskola (felterjesztve: 1946. máj. 17.) 3. őcsény Józsefpuszta állami népiskola (feltérj.: 1946. VI. 25.) 4. Regöly Bogaraspuszta rk. népisk. (feltérj.: —) 5. Szedres Jegenyéspuszta állami népisk. (felterj.: 1946. X. 23.) 6. Űjdomlbóvár Ódalmand Vörösegyháza rk. népisk. (felterj.: 1946. június 25.) 7. Tengelic Felsőtengelicpuszta állami népiskola (felterj.: —) Az utóbbi 43-as létszáimmial még csak szervezés alatt álló iskola, 'a többlékkel kapcsolatos felterjesztések viszont már hónapokkal ezelőtt (még a VKM Általános Iskolai Ügyosztályának 1946. október 24-i körlevele előtt) megtörténtek, de jóváhagyás csak Regöly Bogaraspuszta esetében érkezett.

56 Közben a megyei szervezés tovább folytatódik, de jóváhagyó válaszok a VKM részéről nem érkeznek, hanem ehelyett az általános iskolai ügyosztály 1947. március 28-án előterjesztést tesz a miniszterhez a tanyai iskolázás problémájának megoldására. Az előterjesztés rámutat arra, hogy az ebben az ügyben bekért tanfelügyelői jelentések megdöbbentő képet tártak fel: 9303 tanyasi tanuló iskoláztatása megoldatlan, ennek megoldására azonban 250 vándor523