Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

Milyen a tanügyi helyzet Tolna megyében a felszabadulásikor? Erről a megyei tanfelügyelő <dr. Sulyok Kálmán) 1945. február 144 58/|1945. számú ösz­szesítő jelentése ad számot. E jelentés alapján készült a 8. sz. táblázat, mely az iskolaszervezetet mu­tatja be. Valóban megérett az átalakulásra, sőt az átalakításra. Szóltunk az iskolák állapotáról is. Határozott összefogás volt szükséges az iskolák újjáépítéséhez, rendbetételéhez, az oktatás minimális feltételeinek biztosításához, egyáltalán ahhoz, hogy a romok felett megindulhasson az élet. Az ellenforradalmi rendszer ideológiája megmérgezte megyénk ifjúságát és nevelőit. Ennek egyik bizonysága Prantner Józsefnek, az MKP képviselőjének a Tolnamegyei Néplap 1946. április 13-i számában megjelent cikke: „őszinte szó a szekszárdi diákokhoz és a tanárokhoz". A cikk megírja, hogy a gimnázium ifjúsága naponta fasiszta nótákat énekelve vonul végig az utcákon, kifütyüli a békeindulót a március 15-i kultúrelőadáson, szervezetten vonul fel a lélekmér­gező fasiszta Patacsi védelmére, s az igazgató tiltása miatt a felszabadulás ün­nepén nem sokan vesznek részt. A cikkíró végül megállapítja: „Az a szomorú, hogy a tanszemélyzet többsége nem akar, vagy nem tud, ilyen jó munkát vé­gezni a demokráciának. Az a kevés demokratikus érzelmű tanár, akik itt taní­tanak Szekszárdon, sokszor nem merik demokratikus elveiket hangoztatni, mert reakciós társaik lehurrogják és kigúnyolják őket." Befejezésül a cikkíró leszö­gezi: „Hát kedves szekszárdi diákok és tisztelt tanár urak! Ez így nem mehet tovább! Nem lehet, hogy többségükben nem tudják megszeretni a demokráciát. Nem lehet mellé beszélni! Választani kell! Vagy demokráciát építünk... vagy megmaradunk fasisztának... Választani kell sürgősen, mert a történelem sürget. Jóakarattal: P. J." Az ideológiai zűrzavar a nevelők körében erős. Illusztrálja ezt az 1947. februári szekszárdi pedagógusátképző tanfolyam, melyen a többség a pedagó­gusoknak a politikai pártokban való részvétele ellen tüntetett. Erről számol be a Tolnamegyei Néplap 1947. február 28-i száma a „Pedagógus átképző tan­folyam" c. cikkében. Az oktatás demokratizálásáért folyó harc megyénkben sem ígérkezik könnyűnek, de minden remény megvan arra, hogy az MKP irányításával, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, a koalíciós pártok harcai győze­lemre segítik a pártprogram megvalósulását. A legsürgetőbb feladat az oktatás beindítása volt. Az 1944/45. csonka­tanév hátralevő részére meg kellett határozni a feladatokat. Sajnos az akkori viszonyok miatt az Ideiglenes Nemzeti Kormány által kiadott Magyar Közlöny nem minden elöljárósághoz jutott el, ezért a vármegyei tanfelügyelő a megjelent M.E. és VKM rendeleteket kivonatosan vagy szó sze­rint közli a hozzáfűzött tanfelügyelőségi utasításokkal együtt. Ez a körlevél ad tájékoztatást a közalkalmazottakkal kapcsolatos igazolási eljárásokról, a szol­gálattételre való jelentkezésekről, a hivatali eskütételről (Székszárdon 1945. jú­nius 17-én volt), a közalkalmazottak illetményeinek folyósításáról a (pedagógu­sok is megemelt fizetést és családi pótlékot kaptak 1945. április 1-től, sőt a Tolnavármegyei Nemzeti Bizottság 1945. május 15-én hozott határozata szerint a tanítókat is megillette a drágasági pótlék megyénkben.) A körlevél hangsúlyozottan szól az 1944/45. iskolai évre vonatkozó 56001/1945. VKM ós 56002/1945. VKM. számú rendeletekről. Az első rendelke­zés ugyan már 1945. február 26-án megjelent, de végrehajtási utasítását (az 510

Next

/
Thumbnails
Contents