Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

56002/1945. VKM. sz.) csak a debreceni Hivatalos Közlöny 1945. április 1-i száma közölte. E rendelkezés szabályozza a tanév rendjét. Intézkedik a tananyag tervszerű, erélyes, a rövidített tanév során is elvégezhető megrövidítéséről, az orosz nyelvnek (alkalmas egyén esetén) rendkívüli tárgyként való tanításáról a közép- és középfokú iskolákban. E tanév legfontosabb nevelési feladatának a „világnézeti áthangolás"-t jelöli meg. A megyei körlevél hangsúlyozza, hogy az iskolák igazgatói törekedjenek arra, hogy az iskolák ne csak megkezdjék a tanítást, hanem lehetőleg minden tanuló valóban folytassa is megkezdett tanulmányait. A rendelkezés szerint különös gondot kell fordítani a falusi, tanyai tanulókra, a tehetségmentő mozgalom útján bejutott tanulók taníttatására. Társadalmi összefogást kell szervezni a tanulókból, hogy a hadiözvegyek, a többgyermekes családok, elfoglalt munkások és rászorultak részére méltányos munkabérért segítséget adjanak. Minden tantestületben hetenként nevelő jellegű megbeszéléseket, értekezleteket kell tartani a közös eljárások érdekében. Minden városban, községben nevelői átképző tanfolyamokat (4—6 napos) kell szervezni. A rendelkezés felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz nyelv tanítására vonatkozó VKM-utasítás a népiskolákra nem vonatkozik. A honvédelmi ismeretekkel kapcsolatban így rendelkezik az utasítás: „oktatása egyelőre szünetel". Leszögezi a vallásoktatás biztosítását. Végül tankönywálogató, felülvizsgáló bizottságok (2 nevelő + 1 szakszervezeti képviselő) létrehozását rendeli el. A megyei körlevelet a tanfelügyelő valamennyi közép-, középfokú és szakiskola igazgatóságának megküldi azzal, hogy egyebekben a főigazgatóság rendelkezései szerint járjanak el.

37 Iskolai évkönyvek, levéltári dokumentumok tanúskodnak arról, hogy a tanítás Tolna megye iskoláiban is megindult közvetlenül a felszabadulás után. A dokumentumok azt is bizonyítják, hogy a szovjet helyi és városi parancsnokságok sürgették az iskolai munka megkezdését. Szekszárdon a szovjet katonai parancsnokság szorgalmazására 1945. január 8-án indult meg a tanítás a gimnáziumban nagy nehézségek árán. Kevés volt a tanár. Iskolaépület híján a tanullók részére magánlakásokban, irodákban, törvényszéki tárgyalóteremiben, a sportpálya öltözőjében és a volt leventeotthon színpadán folytak a tanulást segítő, irányító összefoglaló órák a gimnazisták számára. Március elejére az Állaimépítészeti Hivatal 3 helyiségében 2 óránkénti váltással folyt a tanítás.

38 A tanév elején beírt 323 tanulóból 258 kapott évvégi bizonyítványt a szekszárdi gimnáziumban. A felszabadulás utáni első ballagást ebben az iskolában 1945. június 2-án tartották. A korabeli ballagási értesítő szívbemarkolóan adja tudtul, hogy a háború 10 társukat elszakította 22-jük közül. íme a ballagok névsora:

39 Kovács Katalin Megyesi István Mérey Klára Csaba Imre Patkó István Peki József Felkér Gyula Veszély József Szabácsy István Gyártó Veronika Hajba Nándor Nagy Ferenc 511