Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szenczi László: A népi demokrácia közoktatási rendszerének kialakítása Tolna megyében (1945-1948) • 501

A népköztársaság az .. .összes nemzetiségeket... kulturálisan egyenjogúnak nyilvánítja.. .

32 Az MKP-nek a felszabadulás után közvetlenül megjelent programtervezete szerint: „A sajtóból, az oktatásból, a kultúrából, a közéletből ki kell küszöbölni a fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, a faji és nemzeti gyűlöletet."

33 A koalíciós pártok (SZDP, NPP, FKGP, az MKP vezetésével) valamenynyien támogatták az oktatásügy demokratikus reformját, s néhány alapvető szervezeti kérdésben egységes álláspontra helyezkedtek és sürgették azok megoldását : — a tankötelezettségi korhatár felemelésében; — az általánosan képző 8 osztályos iskola sürgős megteremtésében; — a fékiőttkorú dolgozók számára iskolarendszerű oktatás biztosításában; — az új középiskola számára új szelekciós elvként a tehetség és rátermettség kimondását, mely minden dolgozó osztály tehetséges gyermekeinek helyet biztosít a középiskolában; — az iskolák oktatási-nevelési színvonalának emelésében; — az általános iskolák kiépítése szempontjából elkerülhetetlen államosítás kérdésében.

34 Mindezt Tolna megyei példák is alátámasztják. Egy 1945. januári dombóvári SZDP-plakát programhirdetésében olvashatjuk: „1. Követeljük a népoktatás alsó-közép és felsőfokú tanítás ingyenességét, minden szegénysorsú tanulóifjú kapjon teljes tandíjkedvezményt, segítsék elő a magasabb népoktatást!" „3. Követeljük a demokratikus szellemű tankönyvek kiadását, a német fasiszta szellemtől való megtisztítását, a magyar felelősségérzet kidomborítását."

35 Az MKP a közöktatás demokratikus programjának megvalósítása érdekében széles körű társadalompolitikai mozgalmat indított. Mindenekelőtt a VKM-ben volt szükség a kommunista elgondolások végigvátelére. Kovács Máté osztálytanácsos — később államtitkár — és baloldali pedagógusokból álló csoportja elkészítette a köznevelés reformtervét, mely felvázolta a demokratikus magyar köznevelés rendszerére vonatkozó elképzeléseket. A tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. A tervezet még csak új, magasabb műveltséget nyújtó iskolát javasolt a polgári iskola és a gimnázium I—

IV. osztályainak megszüntetése mellett. Ez a terv alapul szolgálhatott egy demokratikus iskolareformnak. A VKM felső vezetése kezdetben nem támogatta az iskolarendszer megváltoztatásának gondolatát. Gróf Töleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter az MKP által vezetett baloldali közvéleménnyel szemben a lassúságot és fokozatosságot hangsúlyozta, s megtévesztő módon szembehelyezkedett a népi demokratikus forradalom követelményeivel. Halogató politikájával segítette a tankönyvek felülvizsgálatának, a reakciós tanügyi vezetők igazoltatásának, a pedagógusok demokratikus szellemű átképzésének, az iskolarendszer megváltoztatásának elodázását. A reform megvalósítását kimondó rendelet (6650/1945. ME. sz. 1945. augusztus 16.) megjelenését végül is az MKP és a Függetlenségi Frontba tömörült baloldali pártok követelése, a közvélemény nyomása segítette elő.

36 Ilyen bizonytalankodó, halogató felső vezetés mellett kellett Tolna megyének is megkezdeni a közoktatás átalakítását. 509