Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

Látszik az emelkedés, juhból azonban változatlanul igen magas túlkínálat mutatkozik. A vágott állatok kivitele is növekszik. 1939-ben 1263 db vágott sertés és 610 vágott borjút szállítottak Németországba, 1940-ben 6999 kg szaarvastmarhahúst Franciaországba, 559 vágott sertés Németországba.

158 1941 első félévétől az alispáni jelentésekből kimaradnak a kiviteli adatok. Ekkor már a magyar népnek nem volt szabad tudni, hogy mennyi értéke megy el a németek háborújára. Állatösszeírás :

159 1940 1941 db változás db Szarvasmarha 98 338 - 3,6% 110 065 Bivaly 178 Ló 38 382 + 3,7% 37 808 Szamár 337 öszvér 36 Sertés 175 676 -13,2% 168 905 Juh 69 806 - 6,3% 62 727 Kecske 566 (A változás az előző évhez mérve.) A szarvasmarha ismét kiemelt jelentőségű. A sertéstenyésztés akadálya a drága takarmány, különösen a tengeri. A juhból még így is túl sok van az értékesítéshez viszonyítva. A lótenyésztés az esetleges katonai igénybevétel miatt kockázatos.

160 A háborús tényezőktől függetlenül rossz évek köszöntenek a megyére 1939—41-ben. 1939-ben 42 község 880 udvarán elterjedt száj- és körömfájást kell leküzdeni. Még szerencse, hogy a járvány enyhe lefolyású, s csupán az állomány 0,8 százalékát (284 db) szarvasmarhát visz el.

161 A sertéspestis veszélye is fennáll. 1940-re mindkét probléma alaposan csökken. A kiviteli táblázaton is meglátszik az emelkedés, enyhülnek a bajok e téren.

162 Azonban újabb tragédia következik be. 1940 tavaszán súlyos árvíz rontja a megye helyzetét. 30 ezer kh víz alá kerül. Ebből őszi vetés 10 ezer kh, s biztosan újra kell vetni legalább 3 ezer holdat a lerakódó iszap miatt. Pusztulnak a gazdasági épületek is a megnövekedett talajvíz következtében.

163 A pótláshoz szükséges vetőmagot csak az állatok takarmányából lehetne elvenni, azonban csak a gondokat szaporítaná, mert az állatok rosszul teleltek (mint mindig), s ráadásul sok legelő van víz alatt. Az abrakárak magasak, a további esős időszakok miatt a szálas takarmányok lédúsak, egész évben gyenge tejhozamot eredményez mindez a nagy víztartalmú táplálék miatt. Az esős nyár sok kárt tesz a gabonákban is. A közepesnél gyengébb termést aratnak ebben az évben. Rosszak a cséplési viszonyok, ázott a gabona. 451