Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

A kereső férfilakosság a mezőgazdaságban: 46,3%-a rendelkezik házzal 52,6%-a rendelkezik földbirt. 8,1%-a rendelkezik földbérlettel Adatok alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a megye lakosságának fele nyomorban él. Ujabb sötét árnyék ez a gazdaság területén. Az 1937-es esztendő a csúcs. 1938-ban az értékesítési gondok a „nyomott" árak, a lanyhuló forgalom jelzi a problémák sokasodását.

153 Az értékesítés ugyan nemcsak megyei vagy országos probléma, hanem mint Mészáros Károly rámutat ott egy újabb túltermelési világválság kezdeti jelei, melyet majd a háborús gazdálkodás old fel a maga tragikus következményeivel.

154 A HÁBORÚS GAZDÁLKODÁS ÉVEI Az 1934 márciusában megkötött olasz—magyar—osztrák egyezmény, valamint a Gömbös-kormány által fejlesztett német gazdasági szerződések óta a magyar gazdaság fokozatosan a háborúra készülő fasiszta államokkal került túTságosian szoros kapcsoillartiba. Ez a 30-ias években még az értékesíttési gondokat oldotta meg, később azonban a politikai személyek alakulásával egyre nagyobb tehertételnek tette ki a fejletlen magyar mezőgazdaságot. Az 1937-es békés konjunktúrát követő túltermelést 1938/39-ben a fokozatos hadigazdálkodás egyenesen lecsapolja, amely háborús konjunktúrába csap át, különösen a konzervipari nyersanyagoknak van jó piaca. Ez természetesen nagyobb állami beleszólást von maga után, mely a háború során egyre inkább nyűggé válik a magyar gazdaságban, intézkedései melyek sokszor a fejlődést is kívánták szolgálni, legtöbbször csupán kapkodó szükségintézkedések. Beszolgáltatásai pedig egyenesen nyomorítják a termelést és a termelőket egyaránt. Tolna, mint agrármegye is részese ennek az ellentmondásos folyamatnak. A 30-as évek jó német és olasz exportjainak örülve szinte észrevétlenül, s gyanútlanul lép be a háborús készülődésbe. Az 1939-es túltermelés idején már Tolna megye biztos piaca Olaszország és Németország.

155 A kivitel ez évben csökken ugyan, de ezután a háborús konjunktúra helyrebillenti. Ez azért is lényeges, mert, mint az alispáni jelentés mondja, belföldön az állatárak katasztrofálisak. Ugyanitt szerepel, hogy a kivitelt meg az nehezíti, hogy a kisgazdák nem az exportigényeknek megfelelően termelnek, sem súlyban, sem minőségben nem tudják teljesíteni a kívánt feltételeket. Ebből az is kiderül, hogy az átmeneti fellendülés éveiben sem változott a megye állattartásának krónikus problémája: a kisgazdaságok versenyképességének kérdése.

156 Aztán elkezdődik a háború, s fogynak a készletek. Az állatikivitel alakulása a következő:

157 Szarvasmarha Sertés Juh Ló 1939 6 439 14 990 386 967 1940 11 204 10121 2471 444 1941 4 578 1300 353 226 450