Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

A Tamási Lótenyésztő Szövetkezet lótenyésztésben kiemelkedő, vagy az Eszterházyak sütvényi méntelepe. Az említett gazdaságok rendszeresen díjazottak az országos kiállításokon is. 1934-es kiállításról 53 díjat hoznak el a Tolna megyeiek, azonban mindegyik nagybirtokosnak jut.

131 Tejelési eredmények Tolna vezet az országban (Dőry Ruca 100 tehene „világrekorder" 15 897 kg tej). Kiemelkedő eredmények az uradalmak részéről 1. Paradicsomp. tehenészet 6120 kg 2. Börzsönyi tehenészet 5582 kg 3. Lengyeli tehenészet 5402 kg (További 10 gazdaság 4000 kg felett). Kisgazdák — megyei átlag — 2933. 1. Szekszárdi kisgazdák 4129 kg 2. Határmajori kisgazdák 3888 kg 3. Dombóvári kisgazdák 3774 kg 4. Bonyhádvarasdi kisgazdák 3763 kg A szakszerűség javul. Az újságcikkek már egyenesen tudományos gazdálkodást javasolnak. Ilyen példa, hogy alkalmazni kellene a magasabb fajsúlyú búzavetőmagot nyugati országok mintájára — fejtegetik. Az állattenyésztés pedig valóban korszerűen szervezett Tolna megyében. Szakképzett tejvizsgálókat tart a megyei Gazdasági Egyesület. Rendszeresen vizsgálják a rétek, legelők állapotát. Tenyészállatokat rendszeresen hoznak külföldről. Központi pénzekből javítják a legelőket, pl. Bátaszék. Az állategészségügy kiépített hálózat.

132 23 kör- és 18 imaigánáüatorvos dolgozik a megyében 1932-től.

133 Az állatbetegségekről félévenként statisztika készül. Járványok idején gyors intézkedések történnek. (Zárlat, gyógyszersegélyek stb.) A tenyészállatok megóvására, a rossz fajták kiszorítására apaállatvizsgáló bizottság működőik a 'megyében. A gépesítés terén is emelkedés figyelhető meg. 1935-ben 365 mezőgazdasági alkalmazású gőzgép van a megyében és 339 traktor dolgozik a földeken. 599 motoros cséplőgép van, ezen kívül 136 van mely járgányos, tehát „lómeghajtású". 13/± Az újságok is lándzsát törnek a gazdaságok átszervezése mellett. Figyelmeztetnek, hogy a gabonatermelés nem mehet a jövedelmező állattenyésztés rovására. Szántók helyett rétek, legelők — adják ki a jelszót. Fokozni kell a takarmánytermelést. „A gyapjú ára is hoz annyit, mint egy rossz szántó" — írja szellemesen az egyik, az új körülményeket értő újságíró.

135 Hasonló változás figyelhető meg a szőlőtermeilésben. A válságtól távolodva a pozitívumok száma nő. 1934-ben javul a bánkuti búza aránya 75 százalék körül az ősziből, mely országosan nagyon jó átlag. 1935-ben nemesített tengerivetőmag-akciót indít a megye.

130 Űj tényezőként jelentkezik a dohány, Pusztafácánkert az országos vásáron pl. első díjat kap. 447