Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

A másod vetések — mohar, köles, csaiamádé — terjedése a termelés belterjesedése felé mutatnak.

137 A sokszor vajúdó tenyészállatkérdésen lendít a megyei bikák beszerzésének akciója, mely egyöntetűvé teszi a megyei tenyészetet. 1936-ban be is szereznek 16-ot, majd 1937-ben 80 a számuk. Javul a baromfiállomány a rhodeízlandi fajta terjedésével.

138 Szervezettség tovább javul. Vámmentes tengeribehozatalt is szerveznek. Minden járásnak jut egy ún. királyi gazdasági felügyelő, aki a gazdákat ügyesbajos dolgaikban támogatja, tanáccsal ellátja. (Persze ennek hatékonyságát nehéz lemérni, lehet, hogy a dzsentrik számára fenntartott hely csupán.)

139 A sertéspestis ellen előbb 50 százalékos kedvezmény, majd ingyenszérum is kiutalást nyer a szegény gazdák számára 1936—37-ben.

140 Űj jó jelenség a kereskedelemben a vágott állatok szállítása, elsősorban Németországba. 1938-ban pl. 1635 db sertés húsa kerül ki Németországba Szekszárd vágóhídjáról, Tolna községből pedig 54 borjú húsa Olaszországba. Minden évben szerveznek 3 hónapos téli gazdasági tanfolyamokat. 1936ban pl. Döbröközön.

141 Az időszak legjobb éve 1937. A külső és belső feltételek, a termelés és az értékesítés arányai ekkor a legkedvezőbbek. A megyei intézkedések is ekkorra érik el igazi hatékonyságukat. Jól működik pl. eddigre a tejszövetkezeti mozgalom, árai az országos átlag fölött tarthatók a minőség ellenőrzésével. (12 fillérig.) Sok szép díj között az országos vásáron 21 első hely jut szarvasmarhából. Megyén belül is történnék állatdíjazások ebben az évben — Mözs, Bonyhád, Paks. A juhállomány keresztezésére kísérlet történik Mőcsényben — jónak látszik.

142 A megye helyzetét így látja az alispán:

143 „Az állatok és az állati termékek árai, továbbá a gabonaárak jól tartottak, bár az utóbbinál némi áresés tapasztalható. Az értékesítési viszonyok általában kedvezőek, a bor kivételével, mely szinte eladhatatlannak mondható." Majd megjegyzi, hogy a gazdaközösség egyre intenzívebben kezd érdeklődni az állattenyésztés iránt. Beszédében azonban a jövőre vonatkozóan felhívja a figyelmet, hogy a jó árak biztatóak ugyan, de az emelkedő ipari árak mellett „javulás már alig várható." Az alispán jó jósnak bizonyul. 1938-ban jelentkeznek a problémák. Az alig szabályozott tőkés gazdálkodás ismét többet termel az eladhatónál. A megyében is elkezdenek csökkeni az árak. Az állatállomány viszont igen magas. Tavaszi állatösszeírás eredményei

144 Év Szarvas- Bivaly Ló Szamár öszvér Sertés Juh Kecske marha darab 1938->ban 96 791 194 37 975 415 30 184 533 70 466 474 Emelkedés %banl937- 3,3 — 1,9 — — 18 7,3 — hez képest. 448