Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

tendő, hogy a gyümülcstermelés ugyan nem fokozható máról-holnapra, de a házak körül, présházak környékén, kertekben meglévő gyümölcsfákra több gondot fordít, észreveszi a benne rejlő lehetőségeket, begyűjti a termést, s vagy a konzervgyárnak eladja (pl. Dombóvár), vagy „kupeckodásra adva fejét", szekérre rakja áruját, s elviszi a legközelebbi forgalmas piacra. A gyümölcsfaállomány a megyében magas 1932-ben. 104 Alma Körte Cseresznye Meggy Őszibarack Kajszi Szilva Dió darab 86412 60775 43540 75863 55690 25533 158796 49397 Mandula Eper Egyéb Összesen darab 4907 81689 4866 647468 A szőlőterület is jelentős;

105 14 847 kat. hold összterületen 1929-ben 161 244 hektóliter bor termett, mely 6,3 hl/kh. átlagnak felel meg. Ennek értéke 4298 ezer pengő, viszonylag jó érték. A selyemtenyésztéssel is megpróbálkoznak sokan:

106 117 községből 3071 család 69 906 kg gutoót tenmelt, melyei 434 776 pengő összkeresetre tett szert 19314>en. Az értékesítési gond azonban ezeknél a tényezőknél is súlyos. A probléma a megyehatáron túl keresendő. Változatlanul a fő nehézséget a gabonaneműek és az állatállomány értékesítése jelenti. Az árak egyre esnek, a válság idején a földművelés árai kissé támogatottak, az állattenyésztésé kevésbé. Ráadásul súlyosan kiéleződik az exportprobléma, a változatlanul lanyha belső piac mellett, az 1932-es évre az állatkivitel állandó csökkenésre áll be.

107 A megye sajátosságai miatt még szerencsés a jó olasz piac a szarvasmarhára. Ez évben is 5059 vágómarha kerül az olasz fogyasztó asztalára. Sertésből és juhból azonban a készlethez viszonyítva szinte elhanyagolható a kivitel. A cseh piac teljesen kiesik, időszakos lesz a svájci. Ismert problémák miatt nincs jó pesti piac sem. A készletek nagyok. Allatösszeírás: 1929-ben 1932-ben

108 Szarvasmarha 78 338 85 805 Ló 41 700 38 880 Sertés 118 180 122 360 Juh 73 824 61467 Ha a fenti adatokat csak matematikai szempontból vizsgáljuk, akkor általában növekedést látunk. így azonban hamis a kép, hiszen az a rendkívüli helyzet áll elő, hogy a magas szám nem pozitívum, hanem meglévő, eladatlan készlet, meg nem térült, bizonytalan kimenetelű befektetés, az újratermelés akadálya. Ha ezt a készletet levonjuk az állatállományból (vágómarha, hízósertés) akkor az (a tehenek és az üszők száma pl. 552-vel kevesebb az átlagnál) 1932-es alis436