Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Illés Ferenc: Adalékok a mezőgazdasági termelés történetéhez • 407

A válság következtében, de attól függetlenül is a minőség javítására több intézkedés és kezdeményezés születik. A legelők javítása folyamatos. 1930. decemberében a mőcsényi legeltetési társulat kap 3600 pengő segélyt itatóra, fürösztőre, valamint a legelő javítására 5000 pengő kölcsönt 4%-os kamattal 20 évre. A vármegye baromfiállományának feljavítása érdekében rhodeizlandi kakasokat osztanak ki oly módon, hogy aki a nemesített kakasát kiirtja, vehet helyette 2 pengőért 1 db nemesített kakast. Jó baromfitenyésztő muth-pusztai telepeseknek pedig a miniszter 108 tyúkot és 54 kakast adományozott ebből a fajtából. Az apaállat vizsgálat is, a törzskönyvezés, valamint a tej ellenőrzés változatlanul folyik. Akadályozza a munkát, hogy a gazdasági bajok miatt a kívántnál kevesebbet lehet selejtezni. A járási apaállatvizsgáló bizottságok 506 bikára, 424 kanra és 243 kosra adtak ki tenyésztési igazolványt. Ez a selejtezéstől függetlenül kevés. Üj beszerzések lennének szükségesek. A fenti intézkedéseknek is köze van ahhoz, hogy a megye tenyésztői jó eredményeket érnek el az országos városokon és díjazásokon. Sőt, a díjak alapján szarvasmarhából országosan is első Tolna megye ebben az időszakban. Az 1931-ben Budapesten megtartott díjazáson a megyei uradalmak és a kisgazdák egyaránt 25—25 díjat szereztek szarvasmarháikkal. Kiemelkedő eredmények: Uradalmak közül: Dőry Frigyes 11 díj, Dőry Hugó 4 díj, Lengyeli bérgazdaság 4 díj, gr. Apponyi Károly 4 díj. Kisgazdák: I. hely tehénért: Schleir Henrich, Bonyhád, I. hely üszőért: Drom András, Apar, I. hely bikáért: Hüber Ádám, Mőcsény, I. hely tejelési: Keller Mihály Kisdorog. A Tolnatamási Félvér Lótenyésztő Szövetkezet is jól szerepel, 11 díjat gyűjtött. Az 1932-es kiállítás hasonlóan jól sikerült a megye szempontjából. A fentiek változatlanul ott voltak az élen, de új jelenségek is megfigyelhetők. A falvak közül mindkét vásáron kiemelkedően szerepel; Kisdorog, Pálfa, Kajmád, Kistormás, Bonyhád, Apar, Mőcsény. A sertések kategóriában születik 2, juhért és fajbaromfiért 1—1 első hely. A majosi vajüzem is I. díjas terméket állított elő. Ezekben az években az állategészségügy helyzete általában megfelelő.

103 Az orvosi állások betöltöttek (23 körzeti, 18 magánállatorvos). Problémát a száraz melegben nagyon terjedő sertéspestis okoz — 1931-ben 48 község 489 udvarában betegítette meg az állatokat. Leküzdését hátráltatja a gazdák, „indolanciája". S nyilván a világválság okozta pénztelenség, és termelési kedv csappanása is közrejátszik. Természetesen a termelő is keresi a megoldásokat, hogy hogyan segíthetne magán. Több figyelmet fordít a parasztság a gyümölcsöseire. Ez úgy ér435