Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Dóka Klára: Lecsapolások öntözések Tolna megyében (1885-1948) • 381

A lecsapolások szerepe a mezőgazdaságban 377 676 400 683 410 548 47 366 45 078 41567 71241 51411 42 509 3 310 1531 1392 Bár a vízrendezéseket elsősorban a meglévő földhasználatok érdekében hajtották végre, a rétek, legelők kiszárítása lehetővé tette, hogy a földeket szántóként használják. Tolnában a lecsapolások végrehajtásával a földhasználatok módja bizonyos fokig megváltozott. Ez három időmetszetben vizsgálható: 1895ben, 1913-ban és az 1935-ös évben. A megye egész területét tekintve a 4 fő művelési ág aránya a következőképpen alakult: k. h. 1895 1913 1935 szántó rét legelő nádas A 40 év alatt a nádasok területe 57,94 százalékkal, a legelőké 40,33 százalékkal csökkent, azonban a rétek egy része is eke alá került.

102 A réteknél — mint később még látni fogjuk — egy sor községben még emelkedés is tapasztalható. A legcsapolási munka általában a legelők csökkenését és a szántók növekedését eredményezte. Az arányok kialakulásában azonban több tényező — főként a lakosság számának növekedése, a piaci lehetőségek alakulása is szerepet játszott. Csökkentek a rétek és legelők Alsónyék, Bölcske, Iregszemcse (Ireg, Szemcséd, Felső-ireg), Kajdacs, Kocsola, Paks, Sárszentlőrinc (Uzd, Borjád), Tamási, Zomba községekben. Rétek területe község k h. 1895 1913 1935 Alsónyék Bölcske Györe Iregszemcse Kajdacs Kocsola Paks Sárszenfelőrinc Tamási Zomba 878 792 578 1485 1554 1047 148 145 138 936 792 720 796 671 677 339 317 310 1341 1189 1098 1005 952 740 3449 3464 2274 900 861 715 394