Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Hajdú Zoltán: Tolna megye központi szerepkörű településeinek vonzáskörzet-rendszere az 1920-as években • 361

ugyanakkor a ritkábban felkeresett piac a paksi (17 km). Paks esetében a piac, ill. kereskedelmi hierarchia kérdése úgy jelenik meg, hogy a település fejlett kereskedelmi ellátással rendelkezik, több község piacközpontja, ugyanakkor Paks maga Budapestre gravitál piaci szempontból. A jó közlekedési lehetőségek, a történelmileg kialakult kapcsolatok ezt érthetővé teszik. Pálf a esetében is értelmezhető, hogy Budapest a piaci gravitációs központja, hiszen olyan vonzáskörzeti árnyékban fekszik, hogy a megyeszékhelye nehezen közelíthető meg, járási székhelye nem igazi felvevőpiac. Nem értelmezhető Kölesd esetében a Budapesthez való vonzódás. Ugyanilyen kereskedelmi hierarchiaprobléma jelentkezik a központi járás D-i részén. Bátaszék jelentős kereskedelmi-piaci központként vonzza a járás D-i részeit, de kisebb felvevőképessége következtében a környező községek Bajához és kisebb mértékben Szekszárdhoz is gravitálnak. Bátaszék maga elsősorban Bajához, másodsorban Szekszárdhoz gravitál. Báta község 3 állandó piacon értékesít, Baja, Bátaszék, Dunaszekcső, két piachoz gravitál erősen, Bajához és Bátaszékhez. Baja kereskedelmi vonzása egészen Decsig érződik. Hasonló probléma jelentkezik Tolna esetében is, mint Bátaszékében. Tolna még jelentősebb helyi központ, mint Bátaszék, maga azonban Szekszárdhoz gravitál. Ezek a problémák egyértelműen jelzik azt, hogy a piaci értékesítés biztonsága, a közlekedési lehetőségek, a kialakult szokások egyszerre hatnak a piaci, kereskedelmi kapcsolatokban. A kereskedelem által kialakított vonzáskörzetek sem írhatók le zárt területi rendszerként, sokféle átfedés alakul ki az egyes központok között. A 7. ábra a megye kereskedelmi vonzásközpontjait és azok vonzáskörzeteit mutatja. A megye településhálózati rendszere rányomja bélyegét a kereskedelmi központok elhelyezkedésére és a vonzáskörzetek területi rendszerére. A fejlett nagyközségek kivétel nélkül rendelkeznek helyi bolthálózattal, piaccal, vásártartási joggal, kialakítják vonzáskörzetüket, egyes esetekben környékük kizárólagos kereskedelmi központjai. A járásszékhelyek, Bonyhád és részben Dombóvár kivételével, nem tudják saját kereskedelmi vonzáskörzetükbe integrálni járásuk egész területét. A településhálózat ipari szolgáltatási kapcsolatai Az ipar területi kapcsolatrendszerének vizsgálatára csak nagyon korlátozott lehetőségeket nyújtanak a tájékoztató lapok. Az iparra vonatkozó kérdések az ipar eloszlási viszonyait, az ipari üzemek nagyságát, az ipari megoszlás szervezeti rendszerét érintették. Nem tettek fel kérdéseket pl. a munkaerő, a nyersanyag, a késztermék mozgására vonatkozóan. A kitermelő- és gyáripar vonzáskörzeti megítélése különben is erősen vitatott mind a hazai, mind a nemzetközi vonzáskörzet-irodalomban. A többség megítélése szerint a gyáripar foglalkoztatási, termelési kapcsolatai fontosak, de a településhálózat kapcsolati rendszerének alakulásában csak kis szerepet játszanak, a munkaerőt az adott időszakban csak a székhelytelepülésből szívják fel, beszerzési és értékesítési kapcsolataik országos méretűek, több esetben országon kívüliek, így nehezen értelmezhető a településhálózat területi rendszerében, a lakosság mozgásformáit alig befolyásolják.

18 A településhálózat szerkezete és a településhálózatban lejátszódó mozgások szempontjából nagyobb jelentősége van a kisipar termelő, ellátó, szolgáltató tevékenységének. A kisipar tevékenysége szorosan kötődik a népesség köz371