Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról • 275

ratszámok növelésével vált intenzívebbé a buszközlekedés. Utóbbiakra mindenekelőtt az atomerőmű-építkezés imiatt a legdinamikusabban fejlődő, területi kapcsolatait a legjobban szélesítő Paks térségében került sor. Végezetül néhány gondolatot megyénk közlekedése ágazati és területi struktúrájának alakulásáról. Megyénk jelenlegi közlekedési struktúrája hosszú, természeti és társadalmigazdasági viszonyok által egyaránt befolyásolt folyaimat eredményeképpen alakult ki. Túlsúlyba került a közúti közlekedés, erősen visszafejlődött az egykor oly nagy fontosságú vízi köziekedós a Dunán. A vasút részesedési aránya annak ellenére csökkent, hogy a többi dél-dunántúli megyével szemben Tolnában eddig egyetlen normál 'nyomtávú mellékvonalat sem számoltak fel, és a vasút teljesítménye abszolút értelemben mutatósán nőtt. A Rajna—Majna—Duna csatorna révén az 1980-as években mutatósán növekszik majd a Duna forgalma, de a növekmény túlnyomó részét várhatóan a tranzit teszi ki. Ahhoz, hogy az új, kedvezőbb vízi közlekedési szituációi Tolna megye hasznára is váljék, kikötők, hajójavítók, hajóelláitó üzemanyagot töltő létesítmények, vendéglátó helyek építésére lenne szükség, de a szállíttatókat is jobban érdekeltebbé kellene tenni a szárazföldinél mindenképpen olcsóbb víziút igénybevételében. Közlekedéshálózatunk területi szerkezetében hagyományos az É—D irányú főtengely, amely a forgalom nagyobb részét közvetíti. A folyamhajózás várható fellendülése, a pécs—budapesti vasúti fővonal villamosítása, a mohács— bátaszéki vasút tervezett megépítése és a bátaszék—sárbogárdi pálya elsőrangúsítása, továbbá a pécs—budapesti autópálya megépítése a meridionális irányú forgalom részesedési arányának növekedését valószínűsíti, miközben megszüntetik a Keszőhidegkút—Gyönk és Tamási közötti K—Ny-i irányú vasúti mellékvonalat. 339