Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

vagy a rendőrkapitány haitásfköiréibe terftoztaík. A kézanűvesdparosság így két elsőfokú iparhatóság alá tartozott, az ipartestületeknek azonban véleményező, indítványozó szerepük volt a helyi hatóságok irányába.

4 Az ipartestületek működésénél jelentős szerepük volt a kereskedelmi és iparkamaráknak. A több megyére kiterjedő hatáskörű kamarák az iparosokat és kereskedőket egybefogva érdekvédelmi szerepet játszottak, közvetítettek az ipartestületek, a törvényhatóságok és a minisztérium között. Az elvi irányító tevékenységük mellett ipari szaktanfolyamokat szerveztek, részt vállaltak a mestervizsgák lebonyolításában, feladatuk volt a mesterlevelek kiállítása.

5 Az 1884: XVII. te. alapján létesített ipartestületek szervezése lassú ütemű voIFaz országban, 1896-ban 308 a számuk, s több megyében, városban ekkor még nem volt ipartestület. Tolna megyében a megyeszékhelyen, Szekszárdon és a nagyobb járási székhelyeken egy-egy ipartestület alakult, a kisebb községek körzeti ipartestülethez tartoztak. Járási ipartestületi központ volt Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, körzeti ipartestület Bátaszék, Gyönk, Hőgyész, Paks, Pincehely, Sárszentlőrinc, Simontornya, Tamási, Tevel, Tolna, Felsőireg, általános ipartestület Szekszárd. Az ipaírtestületek iratanyaga hiányossá vált a világháborúk folyamán, de egy fennmaradt alispáni jelentés, 1894-ben rögzítette az 1884 XVII. te végrehajtását. A jelentés szerint 1894-ig Tolna megyében a következő helyiségekben alakult ipartársulat, illetve ipartestület: Bátaszék — gyászkocsi társulat és ipartestület. Bonyhád — kereskedelmi és iparoskör. Decs — egyesült vegyes ipartársulat. Dombóvár — ipartestület. Dunaföldvár — csizmadia ipartársulat, cipésztársulat, ipartestület. Felsőireg — ipartestület. Nagyszokoly — vegyes ipartársulat. Ozora — ipari és kereskedelmi kör. Paks — csizmadia ipartársulat, molnár és halász ipartársulat, ipartestület. Pincehely — görbői ipartestület. Simontornya — ipartestület. Szakcs — vegyes ipartársulat. Szekszárd — csizmadia ipartársulat, fazekas ipartársulat, kovács ipartársulat, bognár ipartársulat, ipartestület. Tamási — kovács ipartársulat, lakatos ipartársulat. Tolna — tolnai csizmadia ipartársulat, tolnai—faddi egyesült molnár ipartársulat. Az alispáni jelentés az 1894. évi márciusi adatokat tükrözi.

6 Az ipartestületek szervezete, hatásköre és létesítésüktől az 1920-as évekig változatlan maradt. Az 1922. évi XII. te módosította az 1884. évi XVII. tc-t. A módosítás végrehajtásáról a 78 000/1923. számú kereskedelmi miniszteri rendelet intézkedett. A rendelet módot adott arra, hogy az elsőfokú iparhatóság megvonja az illetékes ipartestületektől a tanoncok és segédek nyilvántartását, a felettük való felügyeletet, ezért a rendelet hátrányosan érintette, csökkentette az ipartestületi önkormányzatot. Hátrányosan érintette a kisiparosságot, az ipartestületek hatáskörét a kereskedelemügyi miniszter 1925. június 6-án kelt 71.103. sz. rendelete, amely 268