Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

megállapítja a vándoripar rendjét. A rendelet eltekint a szigorú képesítés elvétől, amely az 1922. XII. te. egyik legértékesebb intézkedése volt, és a vándoriparosoktól nem követel a továbbiakban szakmai képesítést. Űj terméket csak a teknőváj ók készíthettek a rendelet értelmében, a drótozó és foltozó, üveges, köszörűs, ernyőjavító, üstfoltozó csak javítási munkákat vállalhatott. Az 1932. évi VIII. te. életre hívta az Ipartestületek Országos Központját, módosította az ipartestületek szervezetét és hatáskörét, szélesítette hatósági felügyeletet és a kamarai jogkört. A harmincas évek második felétől a kisebb ipartestületeket összevonták, s többnyire járási hatáskörű intézményeket hoztak létre. Tolna megyében két, kisebb létszámmal rendelkező ipartestület megszüntetéséről történt intézkedés. A Tamási és Vidéke Ipartestület 1937. évi március 19-én tartott közgyűlése ismertette az iparügyi miniszter 3429/1937—

III. számú rendeletét, amelyben Tamási és Vidéke Ipartestület kötelékébe utalta Tamási, Felsőireg, Kánya, Koppányszántó, Magyarkeszi, Majsamiklósvár, Nagykónyi, Nagyszokoly, Pari, Szakály, Szemcséd, Tengőd, Bedeg, Magyarkér, Felsőnyék, Fürgéd községeket, továbbá a fenti rendelet megszüntette a Felsőiregi Ipartestületet.

7 1937. májusában a simontornyai járás főszolgabírája intézkedett az 1886. június 14-én, 61 taggal alakuló Sárszentlőrinici Ipartestület megszüntetéséről. A megszüntetett ipartestület hatáskörét a gyönki és a simontornyai ipartestületek vették át 1937. május 20-tól. A Sárszentlőrinci Ipartestület 1937. május 23-án tartott, utolsó ipartestületi közgyűlése rendelkezett az ipartestület vagyonáról, amely 1 031 95 pengő volt. A simontornyai járási főszolgabíró 868/1937. számú utasítása értelmében az ipartestület ingóságait további kezelés céljából a sárszentlőrinci Községi Elöljáróságnak kellett átadni. A készpénz vagy ónból 150,— pengő az ágh. ev. egyház orgonaalapja, a többi készpénz, részvény, könyv és bútor az újonnan megalakult Iparoskör tulajdona lett.

8 A második világháború kitörésének idején az ipartestületek a megváltozott helyzethez alkalmazkodva új alapszabályokat vezettek be. A Bonyhádi Ipartestület iratanyagában fennmaradt, 1941-ben elfogadott alapszabály az ipartestületi élet belső szervezetére, a közigazgatás kérdéseire részletesen kitért. Az alapszabály főbb pontjai: Ipartestület tagjai: Az ipartestület területén képesítéshez kötött ipart űz. Felvételi és tagsági díj: A felvételi díj 5 pengő, gyárosoknak 15 pengő. 4 díjtétel van: 1. díjtétel évi 12 pengő, 2. díjtétel évi 24 pengő, 3. díjtétel évi 36 pengő, 4. díjtétel évi 48 pengő, gyárosok évi 50 pengő. A tagdíjakon kívül minden ipartestületi tag köteles az „Iparos Tanoncotthon" létesítési alap javára 20 pengőt fizetni, amely összeg 10 éven keresztül, negyedévi 50 filléres előzetes részletekben, negyedévi tagdíjjal fizetendő. Az ipartestületi tagoknak minden évnegyed kezdő hónapjában esedékes negyedévi tagdíjakról kiállított postai befizetési lapot kell kikézbesíteni. A befizetési lap kézhezvételétől számított 15 napon belül a tagsági díjak kivetése ellen minden tag felszólalhat. 269