Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

8. sz. melléklet. TOLNA MEGYE IPARTÁRSULATAI ÉS IPARTESTÜLETEI Az 1867. évi kiegyezés után bekövetkezett változások közül a legfontosabbak közé tartozott, hogy az önálló magyar kormány Bécstől átvette a gazdasági élet irányítását. A vámpolitika, a külkereskedelem, a valutaügy vonatkozásában lemondott a teljes önállóság jogáról, de ennek ellenére önálló döntések születhettek a gazdasági fejlődés előmozdítása ügyében. A kiegyezéskor a gazdasági életet három illetékes minisztérium irányította; a pénzügyminisztérium, az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium és a földművelésügyi minisztérium. 1889-től az ipar-, a kereskedelem- és közlekedésügy egy minisztérium hatáskörébe került. A fontosabb kormányintézkedések, törvények előkészítésekor kikérték a szakterületek, egyesületek, érdekképviseleti szervek véleményét. A gazdasági érdekképviseleti tevékenységben első helyen említhetők az 1850-ben felállított kereskedelmi és iparkamarák. A kereskedelmi és iparkamarákat rendeleti úton állították fel. Először kilenc kamarát szerveztek, Dél-Dunántúl megyéi, így Tolna megye is, 1850-től 1880-ig a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara hatáskörébe tartozott. 1880-ban megalakult a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara, működési köre Baranya, Somogy, Tolna megyékre és Pécs városra terjedt ki. A kamara megszervezése elősegítette a kerületébe vont három megye gazdasági fejlődését. A kereskedelmi és iparkamarák feladata volt az iparosok és kereskedők szükségleteinek, cégbejegyzéseinek szemmel tartása, a védjegylajstrom vezetése. A gazdasági élet előmozdítása érdekében javaslatok szerkesztése a minisztériumokhoz, véleménynyilvánítás a városi és megyei törvényhatóságok előtt, a kereskedelmi és ipari szakképzés elősegítése. Hivatásuknak megfelelően iparstatisztikai adatgyűjtést végeztek, amelyet év végén összegezve eljuttattak a minisztériumokhoz. A kamarai elnöknek kellett gondoskodni a kamarai határozatoknak, valamint a minisztérium kamarára vonatkozó rendeleteinek végrehajtásáról. A kamara ipari és kereskedelmi osztályába bel- és kültagokat választottak, aszerint, hogy egy-egy megye hány kamarai alkerületre volt beosztva. A kamara alkerületei Tolna megyében: Szekszárdi, bonyhádi, dombóvári, hőgyészi és paksi alkerület.

1 A gazdasági élet fejlődését célozta az 1872:VIII. te, az első magyar ipartörvény. Hatálybalépésével megszűnt az 1859. évi Iparrendtartás hatálya Magyarországon. Az 1872 :VIII. tc.-ben intézkedés történt a céhrendszer megszűntetéséről. Az önkéntes tömörülés lehetőségeit nem zárta ki a céhrendszert megszüntető törvény, szabad ipartársulatok alakultak a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörébe tartozó városokban, megyékben. Az ipartársulatok az iparosoknak közös érdekeik elősegítésére alakultak. Az érdekeltek szabad elhatározásán nyugvó, de ipartörvény alapján álló egyesületek voltak az ipartársulatok, iparhatósági jogkör nélkül. Az iparhatóságok alapszabály alapján működtek, amely semmi olyat nem tartalmazhatott, ami az egyes tagokat az ipartörvény alapján megillető jogaikban akadályozhatja. A céhek megszüntetése után alakult ipartársulatok a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara területén nem voltak életképesek, annak ellenére, hogy a céhek megszüntetése után emelkedett az önálló iparosok száma. Míg 1872 előtt 300 céh működött a kamara területén, ezek helyébe 98 ipartársulat alakult. Az ipar266