Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

13. Szállodás, kávés, vendéglősipar községek száma iparosok száma 6 14 113 471 szállodás vendéglős, kávés Szálloda csak a nagyobb lélekszámú helységekben volt Tolna megyében, Bátaszéken, Bonyhádon, Simontornyán, Szekszárdon, Tamásiban és Tolnán. Ebben a főcsoportban nagy számmal vannak segédek és tanoncok, mivel az ipar folytatásához segéderőkre van szükség. 14. Szolgáltatóipar borbély, fodrász címfestő elektrotechnikus esernyőkészítő fényképész gőzmosoda kéményseprő kosárfonó kötélgyártó mázoló női fodrász és manikűrös szitakészítő szobafestő villanyszerelő vízvezetékszerelő A szolgáltatóipar tevékenysége a vizsgált időszakban több új iparágat foglal magába, pl. elektrotechnikus, manikűrös, szobafestő, villanyszerelő, vízvezetékszerelő. A legnépesebb a borbélyipar, minden Tolna megyei községben volt borbély és ebben a kisipari szakmában magas a segédek és tanoncok száma is. Nagy múltra tekint vissza a kosárfonóipar Bátaszéken, Bonyhádon, Simontornyán, Szekszárdon és Tolnán. A szita- és rostakészítők mesterségét fokozatosan átveszi a nagyipar. 15. Egyéb ismeretlen, új és kihaló iparágak községek száma iparosok száma tarisznyás 1 1 béltisztító 2 2 A kihaló és a nem széles körben ismert iparágak vizsgálata azt mutatja, hogy a nyelvi kifejezések változása, a nagyipari termékek elterjedése nagyban befolyásolja minden időben a kisipari szakmák megnevezését és a tevékenységét. 1941-ben még folytatott kisipari tevékenységet Bátaszéken bocskoros, 1947-re özségek száma iparosok száma 101 359 1 1 2 2 1 1 12 24 2 2 12 12 13 27 20 35 1 1 1 1 7 7 18 48 4 12 2 5 242