Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

10. Vegyészeti ipar 0 15 4 6 1 1 1 1 1 1 községek száma iparosok száma kékfestő kelmefestő- és tisztító kocsikenőcs-gyártó olajgyártó szappanfőző Kevés számú kisiparost foglalkoztató ipari főcsoport, kivétel a kékfestő kisipar, amely nagy hagyományokra tekint vissza. Szappanfőző Bonyhádon, Szálkán és Szekszárdon folytatott ipart. Gumijavítással Bonyhádon 1946—1948. között 1 kisiparos és 1 segéd foglalkozott. 11. Építőipar községek száma iparosok száma cserepes 8 20 építési vállalkozó 6 21 kőműves 90 476 kövező 1 1 téglaégető 1 1 üveges 5 8 Az építőiparban dolgozó iharosok számát, a munkaalkalmakat nagyban befolyásolta a gazdasági élet, az építtetés. A segédi gyakorlattal rendelkező kőművesek száma magasabb volt a vizsgázott kőművesek számánál, pl. Bátaszéken 58 segédi gyakorlattal rendelkező kőművessel szemben 6 vizsgázott mester dolgozott, továbbá 1 építőmester, aki a nagyobb építkezéseket irányította, és 2 üveges, 2 tetőfedő, akiknek munkája részben összefüggött az építkezésekkel.

81 12. Sokszorosító- és műipar községek száma iparosok száma fogtechnikus, fogműves 5 6 órás, ékszerész 17 43 zongorahangoló 1 3 Kevés kisiparost foglalkoztató ipari főcsoport. Az órás- és ékszeripar az 1930-as években kezdett elterjedni, többnyire a nagyobb lélekszámú helységekben. Órásiparos Bátaszéken, Bonyhádon, Simontornyán, Pálfán, Tamásiban, Tevelen és Tolnán, zongorahangoló Szekszárdon folytatott ipart. Űj iparágnak tekinthető a fogtechnikus, a megyében a vizsgált időszakban csak Bátaszéken, Bonyhádon, Simontornyán, Szekszárdon és Tolnán találkozunk ezzel a műiparral. 16 241