Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

vállalkozások, az infláció teremtette új egzisztenciák, többen feladták önállóságukat. A konjunktúra sem gyarapította az önálló vállalkozók számát, így 1920-tól 1930-ig az első évtized a hazai kapitalizmus történetében, amikor az ipari koncentráció szűkülő bázis keretében történik, amikor a (kisipari vállalatok száma csökken.

37 Tolna megyében is hasonló folyamat játszódott le: Kézmű- és kisipari vállalatok száma 1920 1930 8199 6964 A segéd nélküli vállalatok száma 1920-ban 5669, 1930-ban 4430 a megyében. Az önálló iparosok száma 1920-ban 7263, 1930-ban 6483, tehát 10,7%-os a csökkenés.

38 Az ipari foglalkozás községenkénti részletezésénél az 1930. évi népszámlálás adataiban a munkavállaló, ill. az önálló ipari foglalkozást folytató nők számának emelkedése szembetűnő. A tulajdonképpeni iparban dolgozók 10,6%~a nő. Kiemelkedően magas a nők aránya az iparban Dunaföld váron, Bonyhádon, Faddon, Simontornyán és Tolnán.

39 Az önálló kisipari vállalkozások számának csökkenése annak ellenére következett be az 1920-as években, hogy a kormány rendeletekkel, hitelakciókkal kísérletet tett e folyamat megállítására. 1924 októberében a Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint az Országos Iparegyesület kezdeményezésére kisipari hitelakció indult meg. A hitelakció célja az volt, hogy a gazdasági életben leggyengébbeknek segítséget adjon. Az akcióban kereskedelmi hitelt adtak. A Kamara szerint az egy-két segéddel dolgozó kisipari vállalkozók támogatása volt a cél, akiknek az anyagbeszerzéstől a kész munkák értékesítéséig volt hitelre szükségük. Ezzel kívánták elkerülni, hogy a kisiparosok áruik idő előtti értékesítésével anyagi kárt szenvedjenek. A hitel mértékét, maximálását javasolta a Kamara elnöksége, nehogy a jobb módú iparosság kisajátíthassa az akciót. 1929. január 19-én jelent meg a belügyminiszter 83 140/1929. B. M. számú körrendelete a kisiparosoknak a közszállításokban és közmunkákban részesítése tárgyában. A körrendelet a hazai kisipar védelmében a kisipari munkák vállalásához versenytárgyalást írt elő. Az egymással összefüggő munkákra különkülön is ajánlatot tehet a kisiparos a körrendelet értelmében, pl. az építkezéseknél. Az 1920-^as évek végére a tőkés világ átmenetileg stabilizálódott, az uralkodó osztályoknak sikerült rendszerüket megszilárdítani. Az ipari termelés fejlődése meggyorsult átmenetileg, s a termelés értéke 1929-ben 12%-kal magasabb volt, mint 1913-ban. Tolna megye iparát továbbra is a kisipar túlsúlya jellemezte. Nem történt kedvező irányú változás a mezőgazdaság fejlődésének alapvető belső akadálya, a nagybirtokrendszer fennmaradása tekintetében sem. Az egész tőkés világra kiterjedő gazdasági fellendülést megszakította az 1929. októberi New-York-i tőzsdei összeomlás nyomán kibontakozó gazdasági válság. A kapitalista termelési mód belső ellentmondásai nyomán megkezdődött a túltermelési válság. A termékek nagy mennyisége eladhatatlanná vált, csökkent az árszínvonal, a munkanélküliség tömegessé vált. Jelentősen csökkentek a mezőgazdasági termékek árai, így a gabonaárak 1934-ben a válság előtti szint 231