Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

piaci árus, házaló kereskedő volt, a boltok fele fűszer- és vegyeskereskedés.

31 A nem szakosított kereskedelemben a kisipari termékek értékesítése többnyire piacokon, vásárokon történt. Tolna megyében kevés példát találunk arra, hogy a kézműiparos egyidejűleg kereskedést is folytasson, bár a megye nyomdái mellett nyomtatvány- és papírkereskedések voltak, de hasonlóan kereskedéssel is foglalkoztak az órások, kárpitosok, bőröndösök, nyergesek, divatárukészítők.

32 Az ipari keresők az ipari főcsoportok szerint a következő képet mutatják Tolna megyében az 1920—1930-as években: 1920. adatai = 100%. Az ipar egészén (belül Tolna megyében elsősorban a nagyvállalati alkalmazottak száma és aránya nőtt meg. A kézmű- és kisipar egyértelmű létszámadatainak hiányában a táblázat a megye kis- és nagyipari fejlődését foglalja össze. Ipar 1920 1930 % Vas- és fémipar 2026 1891 93,3 Gép- és hajógyártás 863 967 112,0 Kő-, föld- és agyaggyártás 342 406 118,7 Fa-, csontipar 1057 1496 141,0 Bőr-, sörte-, szőripar 254 598 235,4 Fonó- és szövőipar 699 961 137,5 Ruházati ipar 3941 4027 102,2 Papirosipar 12 31 258,3 Élelmezési ipar 1642 2027 123,5 Vegyészeti ipar 35 30 85,7 Építőipar 2938 4231 144,5 Sokszorosító ipar 139 121 87,0 Szállodás és vendéglátóipar 762 879 115,4 Egyéb iparok 2 10 500,0 » Az 1920-as években vezető helyen állt a kisipari foglalkozások között Tolna megyében a kőművesipar, a kovácsipar, a cipész és csizmadiaipar, a malomipar és az asztalosipar. A kőművesek magas számát az magyarázza, hogy nem csak megyei igényeket láttak el, külföldön vállaltak munkát, Európán kívül Kisázsiában is dolgoztak.

34 A kőművesiparosok magas számával magyarázható a nagyszámú ács, épület- és műlakatos. A kevés iparossal rendelkező szakmáknak két csoportja figyelhető meg: a kihaló szakmák csoportjai — így a bocskorosipar, a kisipari tűgyártás, a kaptafavágóipar, továbbá az új szakmák művelőit, olyan iparágakat, ahol a nagyipar, a modern technika fejlődése vonzó hatást gyakorolt, pl. az orvosi műszergyártás, a szerelőipar. A gáz-, a vízvezeték-, a központifűtés-szerelés a közművesítés nyomán létrejött szakmák. Az elektromos ipar fejlődése létrehozta a villanyszerelés kisipari szakmáját. A rádió elterjedése nemcsak az elektrotechnikai nagyipart erősítette, hanem életre hívta a rádiószerelő és javító kisipart.

35 Az élelmiszeriparban a cukrászipar, cukorgyártás fejlődött. Üj szakmának tekinthető a megyében a vegyi folttisztító és a nőidivatárukészítő.

36 A szanálási válság, amely áthatotta az ország gazdasági életét 1925—1926ban, Tolna megyében is éreztette hatását. Tönkrementek megalapozatlan 230