Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Sipter Gézáné: A kézműipar és a kisipar Tolna megyében 1920-1948 • 223

Sipter Gézáné: A kézműipar és kisipar Tolna megyében 1920—1948 Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb jelensége a XX. század első évtizedében is az iparosodás folyamatának kiszélesedése. Az iparban és a bányászatban foglalkoztatottak száma 1890—1910 között 64,5%-kal emelkedett. Az ipari termelésben uralkodóvá vált a gyáripar. A fejlődés jellegzetes mozzanatai közé tartozott a belső piac és a helyi piacok egységes rendszerének kialakulása, a modern szállítási és közlekedési hálózat kiépülése, az urbanizálódás, a fejlettebb hitelszervezet, és e jelenségek velejárója, a mezőgazdasági termelés fellendülése. A kapitalista fejlődés áthatotta, lendületbe hozta a magyarországi gazdasági életet, bár a fejlődés sajátos vonásai következtében a nagyipari fejlődés, mely ebben az időszakban a kapitalizálódás mutatója, elmarad a fejlődés más területei mögött. A magyar ipart a megkésiettség jellemzi. A kisipar szerkezetében és jellegében, gazdasági funkcióiban is jelentős változás ment végbe e korban. A hagyományos kézműipar átalakult kisárutermelő szektorrá részben, illetve a tőkés nagyipar kiegészítőjévé vált. A tőkés nagyipar kialakulása el is sorvasztotta a kézműipar egyes ágát, egyes szakmák elvesztették jelentőségüket, vagy éppen megszűntek. Az ország iparilag fejlettebb vidékeiről eltűntek az ősi kézműves szakmák, pl. a takácsok, cserzővargák, tímárok, szita- és gombkötők, szappan- és gyertyakészítők, fazekasok, ámbár az iparilag elmaradottabb vidékeken még a XX. század későbbi évtizedeiben is élnek ezek a régi mesterségek. Bizonyos átcsoportosítás is megfigyelhető a kisipari szakmáknál, mivel az egyes ipari termékek előállítása, a termelőerők akkori fejlettsége mellett még nem volt nagyipari üzemekben előállítható. A városiasodás, a falusi lakosság önellátó életformájának csökkenése következtében megnőtt a kereslet több új ipari termék iránt. Különösen áll ez a szolgáltatóiparra, továbbá az élelmiszereket feldolgozó iparokra (hentes, cukrász, pék). A gyáripar is szükségessé tette új kisipari ágak létrejöttét — így a gépjavítást, a szerelőipart, továbbá a nagyipar nyomán jött létre a bedolgozó iparosok hálózata. Az egyszerűbb kisgép, a robbanó- és villanymotor, az elektromos erővel hajtott gép a kisiparosság számára is hozzáférhetővé vált, így a kisiparosság a tőke feltételeihez idomulva, a munkamegosztás új lehetőségeit kihasználva, az egyes iparágakban fejleszteni tudott. A modern iparosodás, a városiasodás építkezései új kisipari szakmákat hoztak létre. Az ipari struktúrának elmaradottságából következett az a jelenség, hogy az egyes iparcsoportokon belül erőteljesebben fejlődtek ki azok, 223