Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

Helységek: Hőgyész, Miszla, Kölesd, Simontornya, mezővárosok, Gyönk, Szentlőrinc, Nagyszékely, Szakadat, Udvari, Diósberény, Dúzs, Csibrák, Medina, Kistormás, Várasd, Felsőnána, Murga, Kéty, Kalaznó, Pálfa, Némedi, Hidegkút, Szárazd, Kisszékely-falvaíc. Kápolna, Csefő, Csernyéd, Csicsó, ökörtó, Viddin, Belecska, Görbő, Kisgyánt, Szabatos, Gerényes, Borjád, Űzd, Hódos, Szentmárton, Bikád, Ferenckút, Rácegtes, Csetény, Csókás, Csillag, Nagytormás, Alsóés f elsőpél — puszták. A völgységi járásban: főszolgabíró Forster Zsigmond, alszolgabíró Lottenstedter Sebők, lakásuk-székhelyek és postájuk Bonyhádon. Helységek: Bonyhád, Tevel mezőváros, Alsónána, Mórágy, Apáthi, M5csény, Cikó, Majos, Kismányok, Váralja, Máza, Györe, Izmény, Hant, Apar, Nagyvejke, Kisvejke, Lengyel, Závod, Mucsi, Kovácsi, Várasd, Kisdorog, Zomba, Harc, Kakasd, Belec, Ladomány, Grábócz, Szálka — falvak. Janya, Berekallya, Szentmária, Szerdahely, Nagy- és Kislábod, Börzsöny, Dömötörkapu, Széplak, Izmény-puszta, Guszta, Szépvölgy, Szalmaház, Czél, Csöcske, Csalla, Palatinca, Lázi, Papd, Hertelend, Csókafő, Paradicsom, Andrási, Mihálydomb, Szentgál, Parkasvölgy, Ódány, Reptál, Juhé és Dőripatlan — puszták. A központi járásban: főszolgabíró Késmárky Ignác, alszolgabíró Ugróczy József, mindkettőjük lak- és székhelye, továbbá postája Szekszárd. Helységek: Szekszárd és Bátaszék mezőváros. Agárd, Mözs, Decs, Pilis, Alsónyék, Várdomb, — falvak, Csatár, Furkó, Dolina, Kövesd, Lajvér, Szenta, Almás és Bereg — puszták.

190 A KIEGYEZÉS IDŐSZAKA 1865. június 8.—1867. március 10. Kinevezett tisztviselőkkel történő megyei igazgatás Az 1865. évben a külpolitikai helyzet a Monarchiára nézve igen kedvezőtlenül alakult. Háború fenyegette a birodalmat. Magyarországon is nagyfokú elégedetlenség uralkodott. Így négy nehéz esztendő tanulságait levonva, Ferenc József császár 1865. június 8-án kelt leiratával visszaállította a Helytartótanács működését, megszűntette az ország területén lévő katonai bíróságokat. Majd június 26-án Majláth Györgyöt magyar kancellárrá, július 18-án pedig Senyey Pált főtárnokmesterré és a Helytartótanács elnökévé nevezte ki.

191 A megyék igazgatásában is fontos személyi és hatásköri változások következtek be. Majláth kancellár augusztus 2-án a kinevezendő új főispánok részére szerkesztett utasításában leszögezte, hogy a megyék élén közvetlenül a Helytartótanácsnak alárendelt főispán áll, aki irányítja és ellenőrzi megyéjének egész közigazgatási és törvénykezési ügykezelését és működését. A főispán az olyan megyei tisztviselőket, akik nem méltók a bizalomra, a közönség bizalmát is élvező alkalmas egyénekkel helyettesítse, hogy a tisztikarnak a közönség körében kellő tekintélye legyen. Az elbocsátott, illetve a behelyettesített tisztviselők névjegyzékét előzetesen jóváhagyás végett indokolt javaslattal a tárnokmesterhez kell felterjesztenie. 215