Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

Értekezlet által javasolt ideiglenes jogszabályok szerint működött... így azután a közigazgatásban a magyar és a centralizmus követelményei szerint kialakított összbirodalmi elemeknek különleges keveréke következett be."

188 Pálffy Móric helytartónak kellett az ország politikai közigazgatását irányítania és ellenőriznie. A helytartónak különleges feladatává tette az utasítás többek között azt is, hogy a „köznyugalomra veszélyes egyéneket, főkép azokat, akik veszélyes politikai mozgalmak esetében feltehetően azok vezetői lennének, eltávolíttassa arról a helyről, ahol az állam biztonságát veszélyeztethetnék."

189 A megye alispánja ekkor Perczel Sándor a megyében észlelhető ellenállás megtörése után is csak nagy nehezen tudta a megyei közigazgatási apparátust a politikai szempontból megbízhatatlan tisztviselők eltávolításása után megszervezni. A szervezés során némi változást szenvedett 'a megye járásainak a beosztása, amiről, valamint a megyei tisztviselőkről, a járási székhelyekről, a járáshoz tartozó községekről és pusztákról, a székhelyhez legközelebb eső postaállomásokról kimutatást kellett a megye főnökének a Helytartótanácshoz felterjesztenie. A kimutatás szerint: a megye első alispánja Perczel Sándor, II. alispánja Domsits Lajos, I. aljegyző Horváth Péter, esküdt Kerkápolyi József, főpénztáros Babits Mihály, alszámvevő Duboszky Mihály, levéltáros Főglein Mihály, várnagy Kiss Zsigmond. Mindnyájan az alispáni hivatalban Szekszárdon működtek, lakóhelyük és postájuk ugyanott volt. A földvári járás főszolgabírája Pécsy József, lakása, székhelye, postája Dunaföldvár mezővárosában. Alszolgabírák Keczer Gyula lakása, székhelye, postája Paks mezővárosban, Perczel Oszkár lakása, székhelye Fadd, utolsó postája azonban Tolna mezővárosában. A járáshoz tartozó községek: Paks, Dunaföldvár és Tolna mezővárosok; Bölcske, Madocsa, Kömlőd, Dunaszentgyörgy, Németkér, Bikács, Nagydorog, Györköny, Kajdacs, Szedres, Fadd községek. Alsó- és Középapáti, Jegenyés, Hencse, Alsó-felső- és közép Hidvég, Felső és alsó Tengelic, Fácánkert, Júliamajor, Közép- és felsőmajor, Kajmád, Bakaszállás, Kanács, Leányvár, Hada, Szentadrás, Hüllő, Földes, Bezeg, Kiskajdacs, Magyalos, Kormó, Faluhely, Akaiács, Biritó, Csámpa, Cseresnyés, Kispaks, Gyapa és Vitle-puszták. A dombóvári járásban: főszolgabíró Nóvák Imre, lakása, székhelye, postája Tamásiban, ugyanott alszolgabíró Kovács János. A járás községei: Tamási, Dombóvár, Pincehely, Ozora, Szakcs, Döbrököz, Regöly, Ireg mezővárosok. Kónyi Gyula-Jováncza, Felsőnyék, Tótkeszi, Kánya, Tótkér, Szakály, Tengőd, Bedeg, Értény, Szántó, Kocsola, Lápafő, Várong, Nagyszokoly falvak. Űjkurd, Gonozd, Csurgó, Kardos, Görcsény, Kozmánd, Űjdombóvár, Szárazd, Mászlony, Iharos, Békató, Ó- és Űjkonda, Leoerd, Nosztány, Szilfás, Ö- és Űjdalmand, Edelény, Alsóireg, Muti, Csehi, Bontóvá, Hékút, Okrád, Zárdoka, Remete, Gubarc, Rebecz, Meggyes, Iregh, Bulcsár, Benceerdő, Fürgéd, Horhi, Kollát, Pótol, Juhmajor, Döbrente, Dorog, Öreggyánt, Majsa, Adorján, Biród, Kosba, Henye, Kistava, Ó- és Üjmartincza, Mindszentfa, Párkány, Bak és Nyári — puszták. A simontornyai járásban a főszolgabíró Grabarith János lak- és székhelye Hőgyész, postája ugyanott, alszolgabíró Kálmándy József, lak-, székhely és posta ugyancsak Hőgyészen. 214