Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

Nem foglalkozom részletesen a jelenlegi megyén kívüli települések össze­írásával, annál inkább a megyéhez tartozókkal. Részletesebben Dombóvár, Kaposszekcső, Vásárosdombó, Nyerges, Jágó­roalk, Pula, és a puszták zömével, amelyek iá jelenlegi megyéhez tartoznak. I. A HÓDOLTSÁG NÉPESSÉGI ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZATI VISZONYAI AZ 1692-ES ÖSSZEÍRÁS ALAPJÁN TOLNA MEGYE DÉLI TERÜLETÉN E terület birtokigazgatási központja Dombóvár, hódoltsági mezőváros. Az összeírása is mutatja a hódoltságra jellemző pusztulás mértékét. Különösen szem­betűnő a települések pusztulása. Kelcz Mihály is ezt jegyzi fel a „Praediakról" hogy elnéptelenedtek. Az összeírás a szolgáltatások számbavételét is jelenti, és a jobbágyoknak érdekük volt a lakosságot eltitkolni. Ezek az összeírások a kor statisztikái, de bemondáson alapultak, tehát kritikával kell fogadni. Sok munka árán születtek, személyes bejérésslai, ahogyan azít meg is jegyzi: Az „Elenchus Suprascriptarum Possessionum ac Praediorum Spectatium ad Arcem Dombó vár" címszóban (A fent írt és megtekintett falvak és puszták Dombóvár vára mellett.) Kelcz Mihály is. Tóth Andrásné Polónyi Nóra tanulmányában a települések pusztulásával foglalkozik. Vizsgálatának témája a XVIII. sz.-ban az Eszterházyak dombóvári és ozorai, valamint a Viczayak iregi uradalmának területei. Megállapítja, hogy a „népes települések, művelt szántók, dús szőlők helyett a kietlen, elhagyatott tö­visbokorral és bozóttal benőtt puszta vette át az uralmat ezeken a területeken". Különösen nehéz probléma a helységnevekkel kapcsolatban, mert a korabeli for­rásokban a helységnevek száma feltűnően sok. Mennyi a valóságban létező? „Ezek legtöbbje a török hódoltság alatt részben elpusztultán — s megfogyatkozott lakossággal, — de még létezik. A XVII. század végén, s a XVIII. sz. elején már csak nyomaikban, legtöbbször csupán nevükben élnek." 6 jegyzd meg. Probléma, hogy nincs is minden időre és területre pontos összeírás, ami lehetőséget adna az egybevetésre. Az elemzett iratban is 1692-ben a „praediak" 7 egy része csak a kör­nyező népesség emlékeiben él még tovább. Gazdag levéltári anyaggal bizonyítja tudományos megállapításait Polónyi Nóra, ezért a területünkre érvényes meg­állapításait átvettem. Mászna: „csak az 1692-es összeírásban — dombóvári vár pusztájaként — szerepel. Máshelyt nem fordul elő sem előbb, sem később. Feltehetően nyomta­lanul eltűnt." 8 — Ma nem létezik. Vuga, Uga: 1692-ben a dombóvári vár pusztája, a török hódítás előtt köz­ség. Később diverticulumként emlegetik forrásaink. — Ma ismeretlen. 9 Szállás: XVIII. sz. elején Dombó város pusztája, elpusztult egykori falu­hely. Ma nem létezik. Dombóvár közelében lehetett. 10 Ternova vagy Tüske: a török hódítás előtt község. 1692-ben puszta-faluként emlegetik. Dombóvártól északra, Döbrököztől nyugatra feküdt kb. a mai helyén. Az 1734-es térképvázlat alapján fekvését rekonstruálni lehetett. 11 Habrám, Ábrahám, Ábrán, Abran: Középkori eredetű monostor és község. 1692-ben a várhoz tartozó puszta. Ma nem létezik. 1734-es térképvázlat szerint puszta néhány rommal. Az egykori Kapósba tartó Tüske-tó nevű vízfolyás bal partján feküdt. 12 21

Next

/
Thumbnails
Contents