Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

Nem foglalkozom részletesen a jelenlegi megyén kívüli települések összeírásával, annál inkább a megyéhez tartozókkal. Részletesebben Dombóvár, Kaposszekcső, Vásárosdombó, Nyerges, Jágóroalk, Pula, és a puszták zömével, amelyek iá jelenlegi megyéhez tartoznak. I. A HÓDOLTSÁG NÉPESSÉGI ÉS TELEPÜLÉSHÁLÓZATI VISZONYAI AZ 1692-ES ÖSSZEÍRÁS ALAPJÁN TOLNA MEGYE DÉLI TERÜLETÉN E terület birtokigazgatási központja Dombóvár, hódoltsági mezőváros. Az összeírása is mutatja a hódoltságra jellemző pusztulás mértékét. Különösen szembetűnő a települések pusztulása. Kelcz Mihály is ezt jegyzi fel a „Praediakról" hogy elnéptelenedtek. Az összeírás a szolgáltatások számbavételét is jelenti, és a jobbágyoknak érdekük volt a lakosságot eltitkolni. Ezek az összeírások a kor statisztikái, de bemondáson alapultak, tehát kritikával kell fogadni. Sok munka árán születtek, személyes bejérésslai, ahogyan azít meg is jegyzi: Az „Elenchus Suprascriptarum Possessionum ac Praediorum Spectatium ad Arcem Dombó vár" címszóban (A fent írt és megtekintett falvak és puszták Dombóvár vára mellett.) Kelcz Mihály is. Tóth Andrásné Polónyi Nóra tanulmányában a települések pusztulásával foglalkozik. Vizsgálatának témája a XVIII. sz.-ban az Eszterházyak dombóvári és ozorai, valamint a Viczayak iregi uradalmának területei. Megállapítja, hogy a „népes települések, művelt szántók, dús szőlők helyett a kietlen, elhagyatott tövisbokorral és bozóttal benőtt puszta vette át az uralmat ezeken a területeken". Különösen nehéz probléma a helységnevekkel kapcsolatban, mert a korabeli forrásokban a helységnevek száma feltűnően sok. Mennyi a valóságban létező? „Ezek legtöbbje a török hódoltság alatt részben elpusztultán — s megfogyatkozott lakossággal, — de még létezik. A XVII. század végén, s a XVIII. sz. elején már csak nyomaikban, legtöbbször csupán nevükben élnek."

6 jegyzd meg. Probléma, hogy nincs is minden időre és területre pontos összeírás, ami lehetőséget adna az egybevetésre. Az elemzett iratban is 1692-ben a „praediak"

7 egy része csak a környező népesség emlékeiben él még tovább. Gazdag levéltári anyaggal bizonyítja tudományos megállapításait Polónyi Nóra, ezért a területünkre érvényes megállapításait átvettem. Mászna: „csak az 1692-es összeírásban — dombóvári vár pusztájaként — szerepel. Máshelyt nem fordul elő sem előbb, sem később. Feltehetően nyomtalanul eltűnt."

8 — Ma nem létezik. Vuga, Uga: 1692-ben a dombóvári vár pusztája, a török hódítás előtt község. Később diverticulumként emlegetik forrásaink. — Ma ismeretlen.

9 Szállás: XVIII. sz. elején Dombó város pusztája, elpusztult egykori faluhely. Ma nem létezik. Dombóvár közelében lehetett.

10 Ternova vagy Tüske: a török hódítás előtt község. 1692-ben puszta-faluként emlegetik. Dombóvártól északra, Döbrököztől nyugatra feküdt kb. a mai helyén. Az 1734-es térképvázlat alapján fekvését rekonstruálni lehetett.

11 Habrám, Ábrahám, Ábrán, Abran: Középkori eredetű monostor és község. 1692-ben a várhoz tartozó puszta. Ma nem létezik. 1734-es térképvázlat szerint puszta néhány rommal. Az egykori Kapósba tartó Tüske-tó nevű vízfolyás bal partján feküdt.

12 21