Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szőke Sándorné Zsíros Mária: Az 1692. évi Kélcz Mihály-féle összeírás • 5

Szarvasd: a török hódítás előtt már község. 1692-ben Dombó város pusztája. Ma Dombóvár tartozéka.

13 Béka tó Bekatho: a XV. sz.-ban az ábrahámi cisztercita apátsághoz tartozó község. 1692-ben Dombóvár tartozéka elhagyott puszta faluhely. A mai Békató-puszta feltehetően a régi helyén fekszik azzal a különbséggel, hogy a Kapós időközben bekövetkezett szabályozása folytán annak jobb partjára került.

14 Mászlán, Mászlon, Maszlon, Mászlány, Maszlán: a török hódítás előtt község. *Alatta is így szerepel az adólajstromokban.

15 1692-ben puszta, teljesen elhagyott, lakatlan faluhely a Tüske-tó nevű vízfolyás mellett. Ma Dombóvár tartozéka. Űj falú, Üjfalu, Wyfalw: középkori eredetű község. 1692-ben Dombó vár pusztája. Ma ismeretlen.

16 Hodós, Olasz falú, Merse nem tartoznak a jelenlegi megyéhez. Az iratból is kitűnik, hogy e terület településhálózatának romlása itt is bekövetkezett. „Az egész Dunántúlon, beleértve a török pusztítástól megkímélt részeket 2561 község mellett 1398 pusztát számláltak össze a XVII. és a XVIII. század fordulóján".

17 A településhálózat fejlődik ha a prediumból possessió, abból oppidum lesz. A falvak viszont elnéptelenedtek (deserta, elhagyott üres hely) puszta faluhely az összeírás szerint. Nagy veszély a pusztásodás, hiszen ha lakatlan, mit ér a föld. A népsűrűség hozzávetéssel a török pusztította területen 9,2, az ország többi részén 19,2 fő körül lehetett km

2-enként (1720—2l-es adatok). A pusztulás mértékét jelzi a középkorban oly fontos Dombói várnak a romlása is. A vár leírását megtalálhatjuk az Eszterházy levéltárban (OL. Eszterházy Levéltár Rep. 35 Fasc. E 124). Lényegében még a török időben is tekintélyes erősség 6 kapuval fölöttük különböző feliratokkal, illetve a Dombay család címerével. Maga a vár 3 részből állott a falak tetején körös-körül kör járattal (ambitus), s még a XVII. sz. végén is erős távoli kilátást nyújtó toronnyal. A vár két hídja egyik 954, a másik 850 lépés — még a XVII. század végén is éppen állt. 1692-ben Kelcz Mihály már pusztuló várnak írja le, bár itt nem a török hódoltság a döntő ok, hanem a felszabadító háborúk. A vár környékét az 1683-as évben a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselik. Az elvonuló törökök után előmerészkednek a lakosok és ők pusztítják a várat. De félve a török esetleges bosszújától a környékbeli erdőségekben húzzák meg magukat.

18 A pusztulás okát is leírja Kelcz Mihály. 1699-ben a karlóczai békekötés után felmerült a magyarországi várak lebontásának terve. A dombói várat 1702-ben maga az uradalom bontotta le, s költségeit a megye fizette.

19 Falmaradványa csupán szinbólum, a dombóváriak „Gólyavára" jelenleg. A népességi viszonyokra is fényt derít az összeírás: A legnépesebb település Dombóvár (104 család), Szekcső (19 család), Pulya (15 család), Jágónak (19 család), Vásárosdombó (25 család), Nyerges (16 család), a többi település, amelynek nép^^égi adatai vannak, nem tartozik a jelenlegi megyéhez. 22