Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

gári és katonai kormányzat szétválasztásának és annak eredményekép a politikai polgári közigazgatás végleges szervezési munkálata, bár az sem hozott semmi különösebb változást a működésével, és nem jelentett enyhülést a nép életében. Az ostromállapotot továbbra is fenntartották. Annyit mégis eredményezett, hogy a hivatalnokok magatartásának a felülvizsgálatát Haynau távozása után vonták el teljesen a haditörvényszékektől. Így a megyei tisztviselőket nem lehetett ezentúl haditörvényszék elé állítani.

151 B) A PROVIZÓRIUM IDŐSZAKA 1851. januárjától—1853. áprilisáig Ferenc József a Bach-féle provizórium bevezetésekor a katonai és polgári kormányzat szétválasztásával kapcsolatban 1850. november 25-én kelt pátensével Magyarországon helytartóság szervezését rendelte el. Annak ideiglenes vezetésével Geringer Károlyt bízta meg. A helytartóság azonban csak 1851. április 10-én kezdte meg a működését, így Geringer alig egy évig, 1852. márciusáig volt annak a vezetője. A császár ugyanis már 1851. október 10-én Albrecht főherceget, a cs. kir. III. hadsereg parancsnokát nevezte ki Magyarország kormányzójává és egyben a helytartótanács elnökévé. A főherceg viszont csak 1852. április elején vette át a helytartóság vezetését. A minisztertanács eközben a magyarországi közigazgatás újjászervezését határozta el. A szervezőrendeletet a belügyminiszter dolgozta ki és azt az uralkodó 1850. szeptember 8-i jóváhagyása után, még ugyanazon hónap 13-án tette közzé.

152 A szervezőrendelet szerint a magyarországi közigazgatás hierarchiája a következőkép alakul ki: a közigazgatás élén helytartó áll. Az ország öt közigazgatási kerületre oszlik. A kerületek közigazgatását a cs. kir. kerületi főispán irányítja, aki a helytartónak van alárendelve. A megyék közigazgatását a megyefőnökök intézik, akik az illetékes kerületi főispán alárendeltjeiként működnek. Ellenőrzik az alájuk rendelt szervek ügyvitelét és a melléjük rendelt fogalmazási, segédhivatali személyzet munkáját. A járások (kerületek) ügyeit közvetlenül a megyefőnöknek alárendelt kerületi biztosok, közigazgatási szolgabírói címmel intézték, azokban az ügyekben döntöttek, amelyek a megyefőnöknek nem voltak fenntartva. Az uralkodó a szervezőrendelettel kapcsolatban a magyarországi polgári hatóságok területi beosztásának a tervét is jóváhagyta, ami lényeges módosításokat is jelentett a kerületek, megyék és járások területét illetően. Különösen kedvezőtlen eredménnyel járt a módosítás Tolna és Baranya megyére nézve. Ezt a két megyét német jellegűnek minősítették és ezért a németjellegűnek szánt soproni közigazgatási kerületben hagyták meg annak ellenére, hogy a közlekedési szempontok a pesti kerületbe való beosztásuk mellett szóltak. E két megye lakosainak, ha ügyeik intézése céljából kerületük székhelyére, Sopronba akartak utazni, oda csak Pesten keresztül utazva tudtak eljutni.

153 A főherceg elnökségének ideje alatt a helytartóság tíz osztályra oszlott, amelyek az életnek jóformán minden fontos területére kiterjesztették szabályozó tevékenységüket, aminek eredményekép az országban eddig az ideig még nem 204