Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)
Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169
A simontornyai kerületi főbíró pedig az adóztatással kapcsolatban javasolta, hogy az iparosok közül az, aki csak 'az év egy részében dolgozik 20 knajcár, aki egész évben működik 40 krajcár és aki végül egész éven át és inassal dolgozik 1 forint kereseti adót fizessen. A kereskedőkre minden 1000 forint után a haszon 2 százalékát, vízi, olaj, vagy szárazmalom tulajdonosaira minden 100 forint haszon után 2 forintot és végül a haszonbérlőkre minden 100 forint után 5 százalék jövedelmi adót kellene kiróni. 139 Mind a két főbíró célszerűnek vélte a jelentésében valamilyen helyes aránynak a megállapításával rendszabályt alkotni, már csak a közhangulat megnyugtatása szempontjából is. Az 1862. évig még Bonyhádon és Tamásiban is szerveztek adóhivatalt, így a megyében akkor már öt adópénztár működhetett. A közmunka-kötelezettség megváltásából befolyó díjak beszedéséről, illetve behajtásáról az illetékes községi elöljárók jótállás mellett voltak kötelesek gondoskodni. 140 Ha figyelembe vesszük Grabarith János, simontornyai kerületi közigazgatási főbírónak 1852. augusztus havában Hőgyészről a siimontornyai járás községeinek az 1850/51. évi közmunka-teljesítésről, illetve a közmunka megváltási díjakról szóló jelentését és zárszámadását, amelyet a megyefőnökhöz kellett beterjesztetnie, akkor megállapíthatjuk, hogy Mitis Ferdinánd miniszteri biztosnak helyes volt az a megállapítása, hogy Magyarországon a közmunka-kötelezettséget megszüntetni nem lehet, hisz a simontornyai járás 23 községének a zárszámadásából kitűnik, hogy az említett évek zárszámadása szerint 15 804 igás és 12 831 gyalog megváltási díj, illetve teljesítés volt a fennálló tartozás. 141 A közmunka-kötelezettség rendezése tárgyában hamarosan történt is intézkedés. A kormányzat ugyanis megállapította, hogy az személyhez és nem telekhez kötött szolgálat. A rendelkezés szerint a házzal bíró özvegyek, vagy a 60. évet betöltött korú egyének nem kötelezhetők közmunka teljesítésére, ha a házban nincs családtag, vagy állandó alkalmazású szolga. 142 Postai igazgatás, állomások, postai díjszabás A postaügy Magyarországban igen elhanyagolt állapotban volt főleg a kereskedelem és az ipar szempontjából. Már a Windischgrátz kormányzatának az idejében is különös gondot fordítottak a postai forgalom szervezésére és fejlesztésére. Megállapították, hogy a postajáratok az addigi postaállomások érintésével mely útvonalakon közlekednek. Megszabták továbbá a postai szállítási díjakat is. Az új kormányzatnak így már csak a megyében működő, illetve felállítandó postaállomásoknak a helyét kellett kijelölnie. A postaigazgatóságokat az öt polgári kerületnek megfelelőn szervezték meg. A kerületi főbiztosoknak a szervezés során egyik fő és sürgős feladata volt, hogy a postai hivatalok főnökeit támogassák a működésükben és a posta szolgálatából a kompromittált, valamint a megbízhatatlan eddigi alkalmazottakat eltávolítsák. Az 1852. október 10-i instrukció értelmében a postahivatalokhoz kinevezett egyénekre, illetve csak az új hivatali helyek betöltésére nézve kellett a helytartó előzetes jóváhagyását kieszközölni. 143 A cs. kir. postaigazgatóságok egyébként minden alkalommal értesítették a HelyTartó Tanácsot a hazai postaszervezetben bekövetkezett változásokról, új 202