Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

viselete és 68 éves idős korára való tekintettel — a vizsgálati fogságban eltöltött idővel eléggé megbüntetettnek vélte a bíróság és szabadon bocsátotta. Bőhm István 26 éves bikácsi lakos fegyverrejtegetés, Pap Ferenc 37 éves pincehelyi lakos lólopás, Miszlai Ferenc 39 éves szakcsi lakos ugyancsak lókötés, továbbá még orgazdaság miatt sínylődött a börtönben, — vizsgálati fogságban. Az utóbbit azonban rendes bűnper lefolytatása során a „próbák" elégtelensége miatt a bíróság büntetés alól felmentette.

88 A földvári fogdában már szükségtelennek tartotta a főbíró a rozsdás lábvasak tartását, ezért bejelentette a megyefőnöknek, hogy 16 darab lábvasat nyilvános árverésen 4 frt 10 krajcárért értékesítette.

89 1852. augusztus havában a szekszárdi börtönben Szép György a szekszárdi cs. kir. társasbíróság h. elnökének a jelentése szerint 109 jogerősen elítélt — és 66 vizsgálati eljárás alatt álló rabot őriztek. A bűncselekményeikről a jelentés nem emlékezett meg.

90 A fentiekből néhány következtetés levonható: 1. Politikai jellegű bűncselekmények száma már szűnőfélben volt. 2. A politikai vétséggel terhelt egyének kegyelem következményeképpen csupán hatósági felügyelet alatt lakóhelyükön tartózkodhattak. — Magatartásukról a járási főszolgabíróknak kellett a megyefőnökhöz időközönként jelentést tenniök. Kollmann János bonyhádi adminisztrátor adjunktus 1851. május l^én jelentette Forster megyefőnöknek, hogy Perczel Lászlónak, aki a császári huszárezred főhadnagya volt, átlépett a felkelőkhöz, de megkegyelmeztek neki emiatt, a magatartása „sehr gut": nagyon jó.

91 Grabarits, simontornyai járási főbíró jegyzéke szerint a Némediben élő Simon Rudolf, volt 1848-as országgyűlési képviselő, továbbá Bereok István kölesdi lakos, volt magyar honvédtiszt viselkedése ellen nem merült fel eddig, április 30-áig, semmi kifogás sem.

92 Végül Angyal János kerületi főbíró Szekszárdról beterjesztett jelentése szerint Bezerédj István volt 48-as országgyűlési képviselő, Hidja-pusztai lakos és Bartal György a megye volt főjegyzője, majd országgyűlési küldötte „gut und freundlich" jól és barátságosan viselkedik a járás területén.

93 3. A bíróságoknialk így leginkább tolvajlásokikal, lókötésekkel, pincék (présházak) feltörésével és benemszolgáltatott forradalmi pénzek rejtegetése miatt indított kisebb perekkel kellett foglalkozniuk. KÖZBIZTONSÁG (Pandúrok—csendőrök) Magyarországon a Johann Franz Kempen osztrák altábornagy által már az 1849. évben szervezett 16 csendőrezred látta el a közbiztonsági szolgálatot. Csendőrséget tulajdonképpen először 1798-ban Franciaországban I. Napóleon császár állított fel, így a francia eredetű Gendarmerie = csendőrség szóból származik a magyar „zsandár" elnevezés is. Mint teljesen katonai jellegű intézmény, a csendőrség hazánkban 1849— 1867-ig teljesített rendfenntartási szolgálatot. Széles körű fegyverhasználati joggal rendelkezett. Működési területe Budapest és a törvényhatósági joggal felru192