Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

III. Árvaszék — Szekszárdon Évi illetmény: 1000 700 900 500 400 85 A közigazgatási kerületi (járási) főszolgabíróknak — a közigazgatási rendezet értelmében a járás székhelyén kellett állandó lakással bírniuk. Ahol azonban a helyzet megkívánta — a nagyobb területű, vagy népességű és nemzetiségű járásban, szolgabírói kirendeltséget lehetett, illetőleg kellett szervezni. — Tolna megyében így a legnépesebb dombóvári járásban a főszolgabíró Tamásiban, a kerület székhelyén lakott. Az első segédje Dombóváron, a második pedig Szakcson bírt állandó lakással. — A szintén népes földvári járásban a főszolgabíró első segédjével Földváron, a második segédje viszont a nagyobb lakosságú Pakson lakott. A simontornyai járásban, ahol sok település volt, a főszolgabíró a kerület székhelyén Hőgyészen, segédje pedig Simontornyán működött állandó lakásban, — mint az ottani szolgabírói kirendeltség vezetője. — A szekszárdi és bonyhádi kerületben, amíg a közigazgatás és a törvénykezés szétválasztása meg nem történt, csak közigazgatási szolgabíróság működött. — A hivatalos nyelvet illetően a közigazgatási rendezet az osztrák (német) bürokratikus centralizmus érdekeit képviselte. — A kerületi cs. kir. főbiztosok egymás között és valamennyi politikai alá- vagy fölérendeltségi viszonyban német nyelven leveleztek. Nagyobb létszámú nemzetiség esetében azonban a hirdetményeket és egyéb fontos szabályzatokat kétnyelvű formában kellett közölni, és közhírré tenni.

86 Törvénykezési ügyek során a járási főbíráknak a megyefőnökhöz intézett havonkénti jelentéseikben kellett beszámolniuk a területükön levő börtönökben fogva tartott rabok létszámáról. így például az ozorai fogházban levő rabokról Korbonits Elek törvénykezési főbíró jelentette, hogy 1852. június havában ott összesen 69 egyént tartottak őrizetben. — Közülük azonban csak 20 személy volt jogerősen elítélve, míg 49 rab ügyében még tartott a vizsgálati eljárás. Súlyosabb bűncselekményt elkövetett rabot, Varga Erzsébet 51 éves tamási lakost, férj gyilkosság miatt a pécsi cs. kir. főtörvényszék jogerősen 20 évi börtönben eltöltendő büntetésre ítélte. Egy másik rabot, Vigasztaló István tégláslegénynek az ügye fellebbezés folytán került a főtörvényszék elé. — Nevezettet ugyanis 1847. augusztus 24-én még az úriszék ítélte rablás bűntette miatt halálra, az ítéletet azonban megfellebbezte, így elhúzódott annak a jogerőre emelkedése.

87 A földvári börtönben Késmárky Ignác cs. kir. albíró jelentése szerint 1852. július 31-én 8 jogerősen elítélt és 26 vizsgálati fogságban levő rabot őriztek. Közülük Grünvald Bélát a pécsi kerületi cs. kir. haditörvényszék 8 forint forradalmi pénzjegy rejtegetése miatt tartotta vizsgálati fogságban, de végül is jó magaElnök Fonyó Benedek Ülnök Martin Antal Számvevő id. Moldoványi József Jegyző Szévald Mór Üsvvéd Szelle Sámuel 191