Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Horváth Árpád: Tolna megye igazgatása a neoabszolutizmus idejében • 169

gyorsított menetben vonuljon ki a megye területéről, amelyet május 6-án Bátánál végleg el is hagyott.

66 Dőry Gábor kir. biztos is a megye területéről kivonuló megszálló katonai csapatokkal együtt hagyta el a hivatalát. Annak megtörténtével véget ért a megyében a birodalmi centralizmus előtörténeti szakasza. Utána a megye életében viszonylagos nyugalom következett be, amit csak a meg-megújuló horvát betörések zavartak meg. A Dunaföldvárt elhagyó Jellasics nyomában Fiáth István, a forradalmi magyar kormány által Tolna megyébe kinevezett kormánybiztos azonnal megjelent a Duna-parti városban. Május közepén érkezett Szekszárdra, ahol igyekezett az idegen megszállással megszakított megyei önkormányzat működését helyreállítani. Ebből a célból a megyei választmányt június 12-ére tisztújító közgyűlésre hívta egybe. Annak megtörténte után Fiáth el is hagyta a közgyűlési termet, miután átadta az elnöki széket a törvényesen kinevezett főispánnak, Sztankovánszky Imrének.

67 A mind súlyosabbá váló hadihelyzet miatt a megyei választmány működése azonban sok nehézségbe ütközött. Így az csupán még egyszer, augusztus 1-én ülésezhetett, amikor tudomásul vette Noszlopy Gáspárnak Tolna megyébe történő forradalmi kormánybiztosi kinevezését.

68 Ezzel az aktussal azután megszűnt a megye rövid, alig két és fél hónapig tartó önkormányzata és elkövetkezett a magyar nép életében oly szomorú, Bach osztrák belügyminiszter nevéhez kötődő — abszolutizmus korszaka. A BACH-RENDSZER 2849. június—2860. júniusig A honvédseregeik 1849. évi tavaszi győzelmeinek eredményekép az országból kiszorult osztrák hadak új főparancsnoka, Welden táborszernagy május 30án beadta a lemondását. Helyébe — miután a lemondást az uralkodó elfogadta — egyidejűleg Haynau táborszernagyra bízta a Magyarországon lévő osztrák hadak fővezérletét. A bécsi minisztertanács ezzel egyidőben Bach miniszternek azt a javaslatát, amely szerint Magyarországot a szabadságharc végleges leverése után még hosszabb ideig állandó katonai kormányzat alatt kell tartani egészen addig, amíg az új állami rendet az országban stabilizálni tudják — egyhangúlag elfogadta. A minisztertanácsnak ezt a határozati javaslatát Schwarzenberg miniszterelnök, aki kormányában Bach belügyminiszterben megértő és engedelmes együttműködő társra talált, 1849. június 2-án terjesztette az uralkodó elé, aki azt június 4-én már jóvá is hagyta. Egyben báró Haynau táborszernagy hadseregfőparancsnok mellé — a miniszterelnök előterjesztése alapján — báró Geringer Károly, belügymánisztériuimi tanácsost Magyarország polgári közigazgatásának teljhatalommal felruházott császári biztosává nevezte ki. A magyarországi közigazgatás így a cs. kir. belügyminisztériummal szemben általa vált teljes alárendeltségi viszonyba. Geringeren keresztül ugyanis az osztrák minisztérium, főleg Bach belügyminiszter közvetlen befolyást tudott gyakorolni a magyar közigazgatási ügyek intézésére.

69 Bach Sándor egy bécsi pénzváltó jegyzőnek a fia volt és a bécsi forradalom idejében a népszabadság leghangosabb hirdetői közé tartozott. Liberális és 181