Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

112. Tóth Tibor: Ellentét vagy kölcsönösség. Gyorsuló idő. 1980. 177.1. 113. Tm L A. c. iii. 5. 114. Holub: Szekszárd ... 19. 1. — Tm L 0/268. és 277. 115. Bél 348. 1. 116. Uo. 336. 1. 117. Egyed 56. 1. 118. Acsády 58. 1. 119. Dombóvári uradalom 337.1. — Báta és Szekszárd esetében: Andrásfalvy 1964.: 149. 1. — Dunaföld várnál: Cziráky tel. szerződés 5. pontja. 120. Tm L Ö/277. 121. Moldoványi 61. 1. 122. Tm L Ö/280. 123. Tm L Ö/277. 124. Fricsy 201. 1. 125. Ozorai uradalom 337.1. 126. Cziráky: Dunaföldvár telepítési szerződésének 10. pontja 127. Tm L A. c. 231. 128. Bél 331. 1. 129. Tm L Közig. ir. reg. 1698. fasc. 10:372. 130. Tm L Ö/277. Tolna megye 1720. évi megyei összeírása. 131. MZSO XVII. kötet. Budapest, 1977. 192.1. 132. OL DL 5. cs. 1712. — Rétgazdálkodás 107.1. V. ö. Felhő 21.1. 133. Tm L Civilis 13/B. 134. Dombóvári uradalom 323. és 337.1. 135. Tm L Ö/277. 136. A rácok a ziska nevű, lecsüngő fülű sertést hizlalták. Bél 337.1. 137. Dunaföldváron Mednyánszky apát — dézsma ellenében — megengedi a mezőváros juhászának, hogy a legelőket használja. Cziráky: telepítési szerződés 3. pont. 138. Balassa M. Iván: Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethnographia 1970. 535.1. 139. Tm L Ö/277. 140. Takács György a szigetvári rác hajdúk elől az iregi határban bujdosott és Bakos Márton „méhesében hált meg". Tm L A. c. iii. 16. 141. Cziráky: telepítési szerződés 3. pont. — Tm L Ö/275. 1718. évi összeírás. — Moldoványi 52. és 63. 1. 142. Bárth 1974.: 325. 1. 143. Moldoványi 48. és 63. 1. — Bél 347. és 350. 1. 144. Bél 334. skk. 145. Scheiberné Bernáth Lívia: A magyarországi zsidóság személy- és családnevei II. József névadó rendeletéig. A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 10. Szerkeszti: Scheiber Sándor. Budapest, 1981. 59.1. 146. Tm L Ö/277. A „Gerencsér" a fazekasság, a „Tislér" a német asztalosok meglétére utal, mégha a céhtagok között kezdetben nem is találkozunk nevükkel. 147. Tm L. Közgy. ir. 4:3. — Bácskai 33.1. — A pincehelyi takácscéh illetve a szekszárdi fazekascéh alapítói között Takács és Fazekas illetve Gerencsér nevűek nem voltak. Tm L Céhlevelek 14. és 19. szám. 148. A veszprémi pajzs- és nyereggyártó, tímár, csiszár és kovácscéh 1694-ben a simontornyai céhmesterek rendelkezésére bocsátotta céhszabályzatát. Tm L Comercialia 4:3. — A pincehelyi takácsok 1712-ben III. Károly jóváhagyásával használják fel a pozsonyi takácscéh szabályzatát. Tm L. Céhlevelek 14. sz. 149. Tm L Közgy. ir. 4:3 sz. 150. Tm L Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 2. köt. 470.1. 151. „Articuli Cehae Textoriae perlecti ruminati et publicati nemini contradicente sünt acceptati." Uo.: 501.1. 152. Hangéi Flóra: A szekszárdi céhek története. Pécs. 1940. 15. skk. 153. Rúzsás Lajos: A baranyai... 37.1. 154. Acsády 19. 1. 155. Tm L Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 2. köt. 70.1. 156. Dávid Tibor: Regöly Tolna vármegyei nagyközség általános szociográfiája. Pécs, 1936. 13. 1. — OL DL 5. cs. 1713.: „10 köböl gabona, amely Értényben a malomban van, még nem érkezett meg" — írja Ertlmayer, a teveli uradalom ispánja 1713. február 10-én; azonban nyárra már elkészült a teveli malom is. 157. Tm L Ö/277. 120