Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

szorkány „nyomása" ellen a bába azt ajánlja, hogy tegyen a fürdővízbe és a csecsemő párnája alá ,,Levastikom" gyógyírt, s azután nem gyötrik a fájdalmak. Végül is Faragó Kata közbelépése hozza meg a csecsemő gyógyulását.

100 Horváth Pál dunaszentgyörgyi kuriális nemesember feleségét is megrontotta Tamás Zsuzsa, a mellőzött bába, ezért, és más rontások miatt a nótárius házában tartották fogva mindaddig, míg el neim vitték a simohtornyad törvényszók elé. Horváth Pál, szokás szerint a rontó személytől kért gyógyírt felesége gyógyításához.

101 A fogoly elszállítása napjának hajnalán még kétszer bekenette vele feleségét és aggódott, hogy mi lesz vele, ha már nincs kéznél a „rontó-gyógyító" bába. A szülésznők (és minden javasasszony) nem ingyen végezték munkájukat. Sőt, ha nem látták el jól őket, akkor „nem használt semmit az orvossága". Szűcs Kata „egy jó darab kenyeret", a vele együtt lévő asszony pedig egy tál búzát adott Horváth Ilona dunaföldvári bábának.

102 „Panna asszony ládd-é, egy máriásomat és egy kenyeremet már elvesztetted" — olvassuk egy másik szülésznő kapcsán.

103 Dunaszentgyörgyön Botka Ferencné egy pruszlikot varrt Boda Kata bábának s megengedte, hogy annyi bort és pálinkát igyon, amennyi jólesik; Horváth Pálné 1 véka tiszta rostált búzát adott a szülésnél végzett munkájáért Tamás Zsuzsának.

104 A tanulatlan nép nem egyszer földesuraihoz és községi elöljáróihoz fordult tanácsért. Gyakori, kínzó főfájása miatt Gober Mihály dunaföldvári lakos 1716-ban a mezőváros esküdtjeihez és az apátsági birtok tiszttartójához fordult orvosi tanácsért, akik a kialakult gyakorlat szerint ezt a fajta panaszt a Gyapa pusztai „szent-kút" vízében való mosdással vélték orvosolhatónak.

105 A paksi kisbíró a földesúrnőhöz fordult kezének gyógyítása végett. Daróczyné a székesfehérvári patikából „Sassa-frassa" gyökeret és „Sanctum Lignum"-íát hozatott, majd a paksi német helyőrség Klokker nevű kapitányának felesége adott valamiféle írt, amiktől négy év múlva meggyógyult a beteg keze.

106 e) Igazságszolgáltatás Az uradalmi tisztek keze és pálcája gyorsan ütésre lendült, ha szófogadatlan gazdával akadtak össze. Az ozorai uradalom inspektora pl. felfigyel arra, hogy „ezen tamási lakosoknál fejesebb és szófogadatlanabb emberek az egész jószágban nincsenek, ezért gyöngén ne viselje magát köztük a tiszt.

107 Jány Jakab bátai apát 1718-ban Bátaszékre küldte P. Zlabur János ferencrendi szerzetest, hogy a katolikusok vallási igényeit kielégítse. A páter sokat panaszkodik rakoncátlan híveire és „harapós emberek"-nék titulálja őket.

108 A /megyei törvényszók ítélkezési gyakorlatából a következő szemelvényeket mutatjuk be. A megyei törvényszék az alispán elnöklete alatt, a főszolgabíró, az illetékes szolgabíró, 3—4 vármegyei esküdt, a perceptor (adószedő) és a komisszárius (megyei katonai főnök) részvételével vizsgálta a periratokat, majd ítélkezett.

109 Hosszan tartó vizsgálati fogság előzte meg a törvényszéki kihallgatásokat és az ítélethirdetést. A csecsemőgyilkossággal vádolt Kis Judit másfél évig ült az áristomban, mire 1715 elején felmentő ítéletet kapott.

110 Kalmár Zsuzsa boszorkány lábai a simontornyai börtön vizes és hideg celláiban eltöltött év után megdagadnak („már jártomnyi erőm sincsen"), és ideiglegen szabadlábra helyezését kéri.

111 Vitáris Katalint tiltott szerelmeskedése miatt behurcolták a simontornyai fogdába és csak 6 hónap múlva került sor a tárgyalásra.

112 106