Tanulmányok Tolna megye történetéből 10. (Szekszárd, 1983)

Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye (1710-1720) • 33

nem hívták meg őket családi eseményekre. 1716-ban Lengyel István ügyvéd működése ellen kifogást emeltek, mert boszorkányokkal tárgyalt s emiatt maga is boszorkányság gyanújába esett.

89 Vörös Ilona, akit a Simontornyán ülésező törvényszék egy másfél éves kislány megrontásával vádol, bevallja, hogy cserbenhagyta gyógyító ereje. Azt feleli a kislány anyjának, hogy „TE hiában élsz halsz a te gyermekedért, mert én azt meg nem gyógyíthatom, jól tudom az én testemet azért tűz emészti megh, de már én arról nem tehetek ..." Vörös Ilonát, miután a kínzások után bevallotta, hogy boszorkány, máglyahalálra ítélik.

90 Fejér Ilona madocsai boszorkány is megtört a kínzásoktól és bevallotta praktikáit, az ítélet: „ . . . feje vétessék, holttestét megégessék."

91 A boszorkányperek tanulmányozása — Móricz Zsigmond szerint is — nem csak érdekes, de hasznos is, mert a nép mindennapi életéből sokat megmutatnak. S hadd tegyük hozzá: az orvostudomány állásáról is sokat mondanak. Kiderül, h°gy a gyógyítás hivatásos mesterei a következő fokozatokban helyezhetők el, úgymint: borbélyok (sebészek) csontkovácsok „hites bábák" „füves"-emberek. Franz Michl Ertlmayer teveli ispán 1713. február 10-én jelenti földesurának, hogy „egy borbélyra vagy felcserre legfőbb szükségünk volna."

92 Ebben az időben, tudtunk szerint, egyetlen képzett felcsert sem találni a megyében. A legközelebbi szakavatott sebész borbély Székesfehérvárott praktizál.

93 Galagonya Tamás decsi csontkovács a dunavecsei prédikátortól tanult fogások alapján gyógyította a hozzá forduló betegeket. A kifordult nyakú decsi gyerekeket „tyúkmony" (tojás) felhasználásával hozta helyre, s ez volt a veszte, mert a tojás is a „rontás" eszköztárából való.

94 Decsre egy pécsváradi „orvos-asszony"-t hívnak, hogy gyógyítsa meg Szabónét. A boszorkánysággal gyanúsított Totiika Jánosné mellőzöttségén felháborodva megjegyzi, hogy: „... jobb let volna azért azon pénzt mellyet orvoslásért Pécs Váradgyai orvosnak adót, a Korcsmán megitta volna". A Baranya megyei Belvárdról is hívnak orvost Szabóék gyermekének gyógyítására. A boszorkány rontó ereje miatt anya és gyermeke elpusztul.

95 A dunapataji „orvos-ember" sem képes meggyógyítani a decsi Majsai András lányát, mert Nagy Kata 80 éves decsi boszorkány megrontotta. A leócsárolt matróna „táltos ember^-nek titulálja a pataji gyógyító embert.

96 A Fejér megyei Enyingen működő „orvos-asszony" gyógyította Végh István miszlai kanászt, akit a faddi Varjú Zsuzsanna megrontott.

97 A torokbetegségek gyógyításához leginkább egy Kurtáné nevű iregi „orvos-asszony" értett.

98 Az úgynevezett „hites", másként „actuális bábák" működése nem zárul le a szülés levezetésével; a védőnők elődeit is tisztelhetjük bennük. Ezenkívül gyógyfüveket szednek, persze ők sem mentesek a babonától (éjfélkor, vagy napfölkelte előtt, szótlanul, visszakézből, kilenc helyről, pl. temetőből szedik a gyógyfüveket). A hites bábák tanácsokat adnak a boszorkányok távoltartására; kölest vagy mákot szóratnak az óvni szándékolt személy és jószág körül. A néphit szerint: amíg a boszorkány fel nem szedi a magvakat és mákszemeket, nem férkőzhet az emberhez.

99 A hites bábák tehát, akár babonából, akár a beléjük rögződött megszokásból tudomásul veszik a boszorkányok rontó tevékenységét. Faragó Kata bo105