Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

Evangélikus Keresekedelmi Középiskola Perczel-emléktáblájának avatása (1948. március 10.) Kéty: Petőfi Kultúrház avatása (1948. június 29.) Országzászló avatása (1948. október 3.) Murga: Országzászló avatása (1948. március 15.) Máza: Kultúrház avatása (1948. október hó) Szálka: Centenáriumi emléktábla avatása (1948. június 29.) Zomba: Hősök szobrának avatása (1948. október 6.)

207 Itt említjük meg, hogy Szekszárdon és Bonyhádon már 1945-ben felavatják az orosz hősi halottak tiszteletére felállított emlékművet is.

208 Emellett azt is meg kell említenünk, hogy röviddel a szabadságharc centenáriumi éve előtt állít emléket a Tolna megyei mártíroknak a Mártírok emléktáblája, melyet Szekszárd megyei város Nemzeti Bizottságának határozata alapján 1947. november 9-én helyeztek el. Az ünnepélyre meghívták a mártírok szekszárdi hozzátartozóit is. Az ünnepi beszédet Prantner József MKP-titkár mondta.

209 Mindezeken túl szemügyre véve a már ismertetett felsorolást, kiderül, hogy — ha ez még nem is általános — találunk megyei példákat a magyar szabadságharcnak 1919-cel és felszabadulásunkkal történő összekapcsolására is. Érdemes néhány szóval megemlékeznünk a legkiemelkedőbb centenáriumi műsorokról és rendezvényekről is. Az országos szervezőbizottság központi segédanyagokkal látta el a községi szerveket. Erre valóban szükség is volt, mert például Döbröközön a nemzeti bizottság 1947. március 19-i ülésén szó esik arról is, hogy a március 15-i ünnepségen „a szavalatok között több olyan vers is szerepelt, ami a mai idők szellemével nem egyezik". Ezért a szabadművelődési ügyvezetőt kötelezi a nemzeti bizottság arra, hogy a műsort előzetesen mutassa be a szabadművelődési bizottságnak.

210 Az év első nagyszabású rendezvényéről a korabeli plakát ad hű képet. Az 1948. január 25-től február 8-ig tartó Szekszárdi Kultúrnapok programja széles körű: sakkbajnokság, színjátszó rendezői tanfolyam, vármegyei pedagóguskongresszus, irodalmi és művészeti est, könyvkiállítás, folyóirat-kiállítás, „Moszkva 800 éves" kiállítás a múzeumban.

211 Az évfordulót köszöntő lelkes szavak is történelmi hangulatot örökítenek meg: ,,A demokratikus Magyarország folytatja az 1848—49-es eszmék valóra váltását. A szabadság eddig csak szólam volt a magyar életben. A magyar demokrácia levonta a tapasztalatokat a 48/49-es évekből és méltóan, szabadon ünnepel, mert a zászlóra írt szabadságot valóra fogja váltani.. . Petőfi Sándor... a mi példaképünk, mert ő szolgál útmutatóul arra, hogy a szabadság és a haladás fogalmát egymástól nem lehet elválasztani."

212 Így köszönti Prantner József az MKP nevében a magyar szabadságharc centenáriumát a vármegyei nemzeti bizottság 1947. december 29-i ünnepi ülésén. A több helyről idetelepített és az őslakókkal gyakori viszályba kerülő Mözs község lakóinak is szól az, amit Schadt György, a község tanítója a helyi nemzeti bizottság ünnepi ülésének szónokaként elmondott: „Amikor embermilliók ma lerongyolódva, dideregve bizalmatlanul tekintenek a jövőbe, akkor mi magya310