Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Szenczi László: A közművelődés helyzete Tolna megyében (1945-1948) • 247

rok ez évben olyan történelmi múlt tüzében fogjuk megfüröszteni lelkünket, hogy megtisztulva áldozatos lélekkel egy biztos, sokat ígérő, szebb, boldogabb demokratikus jövő, boldogság felé vezető útra léphetünk .. . Meg kell építenünk ebben a községben is a lelkek hídját, egymást meg kell ismernünk, szeretnünk, mert csak akkor tud szívünk mindent átható hazaszeretetben egyesülni, s csak akkor tudjuk egy gondolattól vezérelve, s fűtve egy új, demokratikus, s boldog élet kapuit megnyitni, amelyben már csak az Áldás, Boldogság és Béke gyümölcsét élvezhetik."

213 A dombóvári NB Illyés Gyulát kéri fel március 15-i szónokának.

214 A paksi NB centenáriumi ünnepségén 300 tagú énekkar énekli a Talpra magyar-t dr. Rézbányai karnagy vezetésével.

215 A márciusi műsorok jellemzője, hogy eszmeileg igazodnak a kiadott központi útmutatókhoz, igen részletesek, szereplői között az ifjúságon kívül a pártok, tömegszervezetek, egyházak képviselőit is megtaláljuk. Igen sok helyen ünnepi istentiszteletek is adóznak a szabadságharc emlékének. Az ünnepi szónokok között pedagógusok, köztisztviselők, a pártok képviselői, papok találhatók a leggyakrabban. Kiegészítő műsorként felvonulások, avatások, kultúrműsorok szerepelnek. Az MKP csaknem minden helyi szervezete aktív részvevője nemcsak a szervező munkának, hanem a műsorokban is tevékenyen vállal szerepet (szavalatok, énekszámok, ünnepi beszédek Szekszárdon, Udvariban, Iregszemcsén, Bonyhádon, Zombán, Szakadáton, e helyeken különösen kiemelkedő az MKP tevékenysége). A sárszentlőrinci egész napos március 15-i műsorról már tettünk említést. További jeles rendezvénye megyénknek az országos centenáriumi eseménytárban is szereplő két esemény: Az ozorai fegyverletétel centenáriumának megünneplése Ozorán 1948. október 7-én, valamint Perczel Mór születése évfordulója alkalmából Bonyhádon 1948. november 11-én rendezett emlékünnep.

216 Még egy rendezvényt emelünk ki éppen tömegméretekben mozgósító jellege miatt: A Szekszárdon 1948. január 31-én megrendezett vármegyei pedagóguskongresszust, melyet a Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Központja szervez és amely előkészítése az ugyanebben az évben július 20-án Budapesten megrendezésre kerülő IV. Tanügyi Kongresszusnak. Az I. Tanügyi Kongresszus 1848-ban volt, ezért indokolt, hogy a centenáriumi évben erről is méltóképpen megemlékezzenek a pedagógusok, a szülők, az ifjúság és a demokratikus közvélemény. A Pedagógusok Szabad Szakszervezete Központjának 48-as Bizottsága e munka elindítására még 1947 novemberében országos mozgalmat indított, hogy a közel 45 000 pedagógus, a 208 helyi szervezetével, a szülőkkel, tanulókkal egy olyan munkaprogramot valósítson meg, melynek keretében: — iskolák felszerelésének helyreállítását, — taneszközökkel való ellátását, — játszóterek, sportpályák, iskolai kertek, olvasótermek, napközi otthonok létesítését, — nyári üdültetéseket, — új nevelési intézmények, iskolák, internátusok szervezését, — népi ének-zene-játék és tánckarok alakítását, — tanfolyamok, kiállítások, kirándulások, ünnepélyek rendezését, — analfabéták, iskolakerülők felkutatását és e két kultúrbetegség megszüntetését, 311