Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

10. A pécsi tankerület 5 ellenőri (vizitátori) körzetből állt: a) a győri körzethez tartozott Győr, Mosón, Sopron és Komárom megye; b) a szombathelyihez Vas és Zala megye (utóbbi a következő pontnál megjelölt 2 járása nélkül); c) a pápai vizitátor körzetét Veszprém és Fejér m„ valamint Zala tapolcai és szántói járása alkotta; d) a kaposvári népiskolai ellenőrhöz tartoztak Somogy és Tolna megyék népiskolái (erre a vizitátori tisztségre Sziegwarth Vince, a pécsi mintaiskola professzora kapott kinevezést); e) végül a bajai vizitátori körzetbe tartozott Baranya és Bács megye. Mindezt lásd: OL, A—39:18406/1788. 11. Az 1771-es tanítóösszeírás Tolna megyére vonatkozó adatait — a három akkori járás jelentéseit — lásd OL, C—39: Ladula E, fasc. 12/1. 12. Az 1774-es régi simontornyai járás összeírása, valamint a földvári járás 1774/75-ös töredékes conscriptio-ja (amely csak 13 település iskolamestereinek adatait tartalmazza) a TmL. összeírások elnevezésű fOndjában 456. sz. alatt található (ezt a forrást a továbbiakban ö:456-ként idézem); a dombóvári járás 1775-ös, valamint a földvári és völgységi járások 1776-os összeírását lásd TmL. 0:457. sz. alatt; az 1777-es, mind a négy járásból fennmaradt összeírási adatokat pedig lásd TmL. 0:458. sz. alatt. Az 1777-es iskolamesteri összeírás végrehajtásában mindenütt részt vettek az érintett alesperesek, de a földvári járás 1774/75-ös töredékes conscriptio-jának elkészítésében is közreműködött Pássán Ignác paksi plébános (Kajdacs, Fadd, Bölcske, Tolna és Paks helységekben), illetve Kovarszky Márton szekszárdi plébános [Grábócon, Földvárott(?), Mözsön, Agárdon, Szekszárdon, Várdombon, Bátaszéken és Bátán]. A korabeli igazgatási viszonyok érzékeltetésére jegyzem meg, hogy a Pássán-féle bizottság 1774. szeptember 14. és 21. között végezte el munkáját; a Kovarszky-féle összeíró-testület pedig csak 1775. február 14. és március 5. között — Grábóc kivételével. Grábócon az adatokat csak 1776 (!!) szeptember 21-én írták össze. Meg kell jegyezni, hogy Grábóc nem tartozott a földvári járáshoz. 13. Lásd TmL. 0:458. Érdekességként jegyzem meg, hogy az alesperesi körzet határai — úgy tűnik — nem voltak merevek: az 1774/75-ös öszeírásnál Tolnán a feladatokat még a paksi plébános végezte el alesperesként, 1777-ben viszont már a szekszárdi. Egyébként Tolna—Mözs—Agárd valamint az ettől délre fekvő helységek tartoztak a szekszárdi alesperesbez, a járás északi felének falvai, mezővárosai a paksihoz. 14. Lásd TmL. 0:457. 15. Szekszárd város „pápistáinak" Baróthy Mihállyal, a III. osztály „professzorával" kötött szerződését lásd „Évszázadokon át. Tolna megye történetének Olvasókönyve, I. k." (Szekszárd, 1978. 279. old.) 16. Az 1774/75-ös töredékes összeírás szerint (TmL, 0:456) a faddi r. kat. tanító négymérős földje tisztán 9 ft. jövedelmet ad, tehát a 75 dénárral számítva 12 mérő búzát terem — a tiszta hozam 1777-ben viszont már csak 1 mérő (75 dénár). Utóbbit lásd TmL. 0:458. 17. Ennek azonban olyan oka is lehet, hogy az 1771-es összeírásban nem mindenütt tüntették fel a segédtanítót (az utasítás az iskolamesterek összeírására szólt csak!), akik viszont az 1789-es adatokban mindenütt szerepelnek. Az 1789-es összeírás tabelláit lásd TmL. 0:459. 18. A kisebb fiúk-lányok, nagyobb fiúk-lányok és a latint tanuló gyermekek részére tervezett háromosztályos iskola tantermeinek, valamint a 3 tanítói lakás, 1 orgonista-lakás tervrajzát (az emeletes B-variációt) lásd a sz. képmellékleten. Az Avariáció tervrajzait és a részletes költségvetést pedig az OL, C—69:1786/Distr. Q. Eccl. No. 4., pos. 1. sz. helytartótanácsi aktacsomóban. 19. Itteni értelmében: bármelyik órában kidőlhetnek a falak. 20. S. v. — sit venia verbo = engedelmet a szóért. A korabeli „etikett" előírásai szerint elnézést kellett kérni a szavakat hallgató vagy az írásművet olvasó személyektől akkor, ha a beszélő vagy az írásmű szerzője, „illetlen" szavak használatára kényszerül. Ilyen szónak tekintették ekkoriban a sertés, disznó, marha, stb.... egyszerű megnevezését is. 21. A teljesség igénye nélkül — Benda Kálmán: „A felvilágosodás és a paraszti műveltség Magyarországon". In: Emberbarát vagy hazafi? (Budapest, 1978, 292. old.); Kanyar József: „Adatok Somogy megye művelődéstörténetéhez a XVIII. sz. mais Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. 225