Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) • 105

sodik felében". In: Levéltári Évkönyv, 1. k. (Kaposvár, 1970, 66—67. old.); Kotnyek István: A zalai népoktatás az I. Ratio Educationis bevezetésekor. (Pedagógiai Szemle, 1977, 1039. old.) és Fináczy, Mészáros István idézett munkái. 22. Lásd Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. (München, 1973, 262. old.) 23. Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? (Budapest, 1978, 292. old.) 24. Lásd OL, C—69: 1789/No. 3., pos. 73. 25. Pethő Jakabnak, a budai tanulmányi kerület népiskolai felügyelőjének jelentését lásd OL, C—69: 1789/No. 3. pos. 17. 26. Lásd OL, C—69:1787 Distr. Q. Eccl. No. 1., pos. 30. és OL, C—69:1789 No. 3. pos. 73. 27. Lásd Fináczy i. m. I. k., 242. old. 28. Lásd Kanyar József: i. m., 68 old. 29. Dunakömlőd iskolaszerződését lásd TmL. 2557/1788., Németkérét pedig TmL. 2563/1788. sz. alatt. 30. Erre talán legjobb példa a simontornyai járás, itt a legtöbb helységnél a megye emberei csak összegszerűen adták meg a kert- és a szántóföld együttes jövedelmét, szerencsére azonban néhol megjelölték azt is, hogy a szántóterület milyen nagyságú volt. Kalaznón történetesen 1777-ben a kert és az 1 mérős szántó 6 ft-ot, Szakadáton ugyanekkora terület 5,5 ft-ot jövedelmezett; Berényben a r. kat. tanító kertje és 2 mérős szántóföldje 11 ft-ot, Udvariban ugyanekkora terület 10,75 ft-ot „termett". Ennek alapján a kutató körülbelüli pontossággal meg tudja becsülni a terület nagyságát ott is, ahol az adatok nem ismeretesek — ahol például e jövedelem nagysága 16 ft.: joggal feltételezni lehet, hogy itt az iskolamester 3 mérős búzafölddel rendelkezett. 31. Ezért van az, hogy a 6/f. táblázat részadatai és végöszegei néha nem egyeznek: a bölcskei r. kat tanítónál például a 10 gyermek után fizetett 1 ft-nyi és 1/2 PMnyi árpából álló tanulópénz összege nem 10 ft. (mint a táblázatban), hanem 12,5 ft.; ugyanakkor a bölcskei ref. iskolamesternek adott — készpénzből, árpából és „kánikulai" csirkéből álló — tanulópénz részadatainak összege — pár dénár eltéréssel — ugyanaz, mint a végösszeg. Itt kell azt is megjegyeznem, hogy gyakran elírások is vannak a tabellában: a bátaszéki iskolamester pl. az összeírások szerint — 1777 kivételével — mindig krajcárban kapta meg a növendékek után járó tanulópénzt (heti 1 kr-t, évi 52-t, tehát minden hétre fizettek neki, akkor is, ha nem volt tanítás). 1777-ben azonban egy tanuló után (50-en voltak) csak 1—1 dénárt (évi 52 d-t) kapott az összeírok szerint, az összesítésben azonban nem 52x50 = 26 ft. szerepel, hanem 43,33 ft. Ez annyit jelent, hogy az 1777-es részadat téves, ebben az évben is változatlanul heti 1 (évi 52) krajcár volt a tanulópénz, mert 52x50 = 2600 krajcár, ha ezt elosztjuk 60-al (a rajnai forintban 60 krajcár van), az eredmény = 43,33 rajnai forint, ugyanannyi magyar forint. 32. A források alapján nem tudtam pontosan megállapítani, hogy az összeadás, kivonás, szorzás és osztás mellett melyik lehetett az aritmetika 5. faja. 33. Lásd: „Évszázadokon át. Tolna megye történetének Olvasókönyve, I. k." (Szekszárd, 1978. 278. old.) 34. TmL. Közgy. iratok, 3:1466. 35. Lásd Benda i. m. 288—289., valamint 297. old. 36. TmL., Közgy. iratok, 1468/1801. 37. Advent = a karácsonyt megelőző négy hét; nagyböjt — a forrásokban gyakran „Quadragesima" — a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó, 40 napos böjti időszak. 38. Lásd a 7. sz. forrásban megjelölt latin vagy magyar nyelvű Ratio-kiadvány LXXXVIII—XCIV. §-ait. 39. Pozitív előjelűnek minősítem a létszámhullámzást ott, ahol a sorzáró év (1789) létszáma nagyobb, mint a kezdő évé, a közbeeső években viszont mind a kezdő, mind pedig a záró évben összeírt tanulóknál kevesebben látogatták az iskolát. Például OZORA (itt a 4 conscriptio szerint 42—25—28—58 volt a növedékek száma). Negatív előjelűnek tekintem a hullámzást ott, ahol 1771-ben (de esetleg közben is — legalább egyszer) magasabb volt a tanulólétszám, mint 1789-ben. Példa: Szakcs (itt a 4 összeírás 46—50—25—41 tanulót „talált"). 40. Értényben például egy 1500 forintos alapítvány 4%-os — tehát 60 forint évi — kamata adta a tanító jövedelmének számottevő részét. Ezt a tőkét a helytartótanács Frank Ferenc szolgabíróhoz helyezte ki, az ő kötelessége volt a 4%-os kamat 226