Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

dő egy gurus

22 adó rovatott reájuk, amihez a többség beleegyezését nyilvánította. Ez alapon a 989-ik évi zil kade hóban (1581 november—december) az új khakáni defterbe

23 felvétettek, amint következik: A koppáni szandzsákbeli iflakok adói a 989-ik évre Omár Cselebi feljegyzése szerint: Mászlon falu (Dombóvártól északra) — — Nagy-Kercsemén (Görcsmény), tartozik Dombóhoz — — — — — — — — — Nagy-Taba falu, tartozik Dombóhoz — — Szöle falu, más néven Cservené Dórok, tartozik Dombóhoz (Gyúl aj környékén, talán Vörösegyház elődje) — — — — — — — Gyula falu t irtózik Dombóhoz — — — Kis-Taba'

4 ÍA!U, tartozik Dombóhoz — — Dada falu, t;v ozik Koppánhoz — — — — Bezzeg falu (i eznéd?), tartozik Dombóhoz — Szent-Miklós falu (egyik Konda?), tartozik Dombóhoz — — — — — — — — Szák falu, tartozik Dombóhoz — — — — Banka-Tol falu (Békató), tartozik Dombóhoz Örs falu, tartozik Dombóhoz — — — — Kis-Tó falu (Kistaha), tartozik Koppánhoz — Méhes falu, tartozik Dombóhoz — — — Borjad falu, tartozik Dombóhoz — — — Szarvasfalu, tartozik ugyanide — — — — Kolocsár falu (Kocsola?), tartozik Koppánhoz Kisfalva falu (Kisfalud, Döbrököz táján), tartozik Dombóhoz — — — — — — — Sziget falu (Szigetfő), tartozik Dombóhoz — Nagy-Tő falu (Nagytői), tartozik Koppánhoz Beszi falu (Keszi), tartozik Koppánhoz — — Kis-Abros falu (Ábrán), tartozik Dombóhoz Martos falu (Marton, Kurd vidékén?), tartozik Dombóhoz — — — — — — — — Ozd falu (Uzd), tartozik Dombóhoz — — — Herend falu (1574-ben Csernőd), tartozik Koppánhoz — — — — — — — — — Nemese falu (Szemcse), tartozik Koppánhoz — A későbbi regölyi határ területén csak Szák jelentkezik. A környékről jelentkeznek még: Gyula, a Szakái és Gyula közti Nagy- és Kistaba, a Tamási melletti Szemcse — és Csernéd is, akkor még Szakállal szemben, mint látjuk, egyetlen adózóval. Zsigmond korától a megye mozgalmas központja, megyegyülések helye, alispánok és szolgabírók laktak itt 1543-ig. Korábban Csernelnek, később Csernődnek írták. ,.A régi lakosságot a viszontagságos idők elpusztítván, a lakatlan vidékeket, mint egyéb forrásokból is tudjuk, rácok szállották meg. A nagyszámú „martaloszok" révén a település könnyű lehetett. Katonai szolgálataik miatt a török birodalomban kiváltságokat élveztek, például azt, melyet a defter mutat, hogy csak beleegyezésük nyilvánítása után adóztattathattak meg, akkor 16 adózó 17 adózó 15 adózó 15 adózó 7 adózó 10 adózó 14 adózó 5 adózó 7 adózó 13 adózó 10 adózó 4 adózó 6 adózó 10 adózó 5 adózó 13 adózó 8 adózó 5 adózó 10 adózó 8 adózó 4 adózó 5 adózó 8 adózó 5 adózó 1 adózó 4 adózó

25 8