Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580-1704) • 5

is csak 5 gurus, összesen 200 akcsével, holott az őslakosság terhei tetemesen nagyobbak voltak. Az általuk megszállott helyek hajdani keresztény földesurairól hallani sem akartak. E feletti haragjában határozta el az 1586—87. évek telén Istvánffy, hogy a Balaton és Somogy vár közötti nem-adózó rác helyeket, majorságokat elpusztítja."

26 A rácok 250 akcsét fizettek a török kincstárnak és földesúrnak. A koppányi és a simontornyai szandzsák területéről egyetlen Tolna megyei helységről van részletes adó- és tizedkimutatás; ha 1580-nál jóval korábbi is, bemutatjuk, a közösen járandó szolgáltatások mellett föltüntetve az egyéni járandóságokat: A szekszárdi, mohácsi, szekcsői, koppányi és simontornyai szandzsákokban fekvő khászok jövedelmei (1565. április 22—1566. április 22-ig) beszedve... Szakád (Szakái) falu bevételei. 9 lakos 46 kereszt búza után 960 akcse (1 személy után 106 akcse) 3 kereszt árpa 36 akcse (1 személy után 4 akcse) 9 kapu után (kapu-adó) .... 450 akcse (1 személy után 50 akcse) Méhkas-adó 175 akcse (1 személy után 19 akcse) Kender-tized 31 akcse (1 személy után 3 akcse) Bidát (sertés-adó) 232 akcse (1 személy után 25 akcse) Kert-adó 18 akcse (1 személy után 2 akcse) Kasza-adó 121 akcse (1 személy után 13 akcse) Hídátkelésből való jövedelem 165 akcse (1 személy után 18 akcse) Bádhava (büntetéspénz verekedésért) 1000 akcse (1 személy után 111 akcse) összesen: 3188 akcse (1 személy után 354 akcse)

27 Az akkori Szakái tehát khász, vagy mint újabban írják: hász-birtok volt, a kincstár birtoka, vagy a szandzsák-bég javadalma. Ebben az időben itt a környékén általában 300, 320, 350 akcse értékű volt egy adózó úrbéri adózása, a természetben szedett gabona-tized pénzértékével együtt, vagyis a szakáliak készpénz-adója a földesúr részére 244 akcse. Szakálnak akkor sem volt erdeje, így a szakáliak fa-adót nem fizettek. Ez másik két helységnél 20 és 30 akcse körül mutatkozik adózónként. Szőlőhegye sem volt Szakálnak,

28 must-tized ezért nem szerepel a felsorolásban. Hét akó musttermésnél 100—130 akcse must-tizedre kellett számítani. Viszont más helységek adózói nem fizetnek ilyen magas büntetéspénzt verekedés miatt: Mucsfánál 63. Felegresnél (ma Sáregres) 11, Kőröshegynél 8 akcse „bádhava" esik 1 személyre. S volt a kincstár részére fizetendő fejvagy harácsadónak, császár adójának nevezett 50 akcse „dzsizje", ezt fizette mindaz, akinek házán, földjén, szőlején kívül volt 300 akcse értékű ingósága. (A szegényebbek csak tizedet fizettek s nem fizették a földesúrnak járó 50 akcse kapuadót. Az egészen szegények nem fizettek semmit.) Tehát a szakáliak fizettek készpénzben körülbelül 340 akcsét. Egyik valamivel többet, másik kevesebbet ennél. Azonban 1570 körül bevezették a tűzifa- és széna-adót, először 20 akcsével, majd 1577-ben több szandzsákban 50 akcsére emelték.

20 Szintén 1570-ben kitalálták a gyertyaöntési illetéket, „elrendellek, hogy ezután házanként (családonként) 3—3 pénzt (6 akcsét) jegyezzenek be a defterbe."^

0 9