Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

ték, akik sáncot is emeltek. Ez a helyzet gyakori csatákra és majdnem állandó villongásokra szolgáltatott alkalmat, mígnem Rákóczi híveit, akiknek vezére VakBottyán volt, Heiszter visszavetette, s a császáriak kezére került a sánc és a dunai átkelő. A Rákóczi pártiak ugyanis hatalmas vaslánccal elzárták a Dunát ezen a helyen, hogy a császáriak hajózását megakadályozzák. De hiábavaló volt a kísérlet, mert átkelőhely elfoglalásával ez a szokatlan zár is a győzők kezébe került, akik azt az ellenségtől szerzett zsákmánnyal diadalmasan Budára szállították. Ma is ott látható, mint valami átkos emlék Zsigmond tornyának falára függesztve, melyet a magyarok Csonkatoronynak hívnak. A városnak fekvése sík, a Duna partja azonban kissé magasabb. Ennek a helységnek földje egyébként termékeny, s mind azzal bővelkedik, ami az élethez szükséges.

25 A halászatra, elsősorban a viza vagy a tok fogására — melyek a halászati időben itt nagy számmal vannak másutt már beszéltünké földjének és a mellette elfolyó Dunának hasznossága IV. §. SZEKSZÁRD Illő, hogy Szekszárdról is szóljunk. Istvánffy

k Szekszárdot a benedekrendű szerzetesek híres konventjének mondja. Itt volt ugyanis egy Üdvözítőről elnevezett apátságuk, amely a pécsi egyházmegyéhez tartozott, de joghatóságilag Esztergomnak volt alávetve. T. Béla alapította 1061. évben. Bonfinius

1 így adja elő: Béla betegsége elhatalmasodott, meghalt és a Megváltó kolostorában temették el, amelyet ő építtetett. A magyarok ezt a helyet Zegzárdnak nevezik, mert Béla sánta és sötét színű volt. Innen érthető, hogy Béla saját testi tulajdonságairól nevezte el a várost. Thuróczinál már érthetőbben olvasom: eltemettetett a Megváltó monostorában, amelyet maga épített azon a helyet, melyet Zewkzárdnak neveznek. Ugyanis ez a Béla kopasz és barna színű volt, ezért monostorát a saját testi adottságáról Zewkzárdnak nevezte.

26 En úgy vélekedtem, hogy a szónok a szög szóból, amely barnást és a zárd szóból, amely kolostort, I. Béla alapította apátság székhelye nevének magyarázata .25. Ez a helyiség nagyon megfogyatkozott, földje homokos és rétje nincs egyéb, mint az, amit másoktól bérel. .26. Mások szerint a Szekszárd név saxum (szikla szóból) veszi eredetét, amely azt mondják, Béla királyra zuhant és a magyar ard szóból, mintegy ha mondanád ártó szikla, amennyiben a királyt sántává tette. j) A természetrajzi könyvben, abban a tractátusban, amely Magyarország mezőgazdaságáról szól, a halászatról írt fejezetben. Jc) Lib. VIII. p. 121. 39. Istvánffy i. m. VIIT. könyv 121. 31. lap. Z) Dec. II. Lib. III. p. 204. 34. Bonfinius i. m. II. decad. III. könyv 204. 34. lap. 347