Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

miatt. Porsius pedig azt mondja :

h Buda felől eltávolodva érintettünk több várost, melyekben keresztények laknak, így az ősi Tolnát is. Később a háború viszontagságaitól sújtva, nyomorúság képét öltötte magára. A török iga, mely alatt oly sokáig nyögött, sok szennyet hozott reá. A szent helyeket és a házakat a barbárok saját szokásaik szerint építették, melyeket 1602-ben a város viszszafoglalásakor, a magyar gyalogosok, mint Istvánffy írja — kirabolták; ezzel is fokozva Tolna pusztulását.

1 Ámbár a törökök újból helyreállították, mégis nyomorult maradt, míg 1686. évben Buda elfoglalása után vissza nem került a keresztények hatalmába. Ekkor visszatértek néhányan a magyarok közül, hogy újjáépítsék házaikat, de mivel kevesen voltak, lassan haladtak előre, mígnem a német telepesek csatlakoztak hozzájuk. Ezek ugyanis a Rákóczi-zavargás lecsendesítése után annyian jöttek egyrészt Frankóniából, másrészt Svábországból, hogy több utcát beépítettek rendes házsorokkal. A vásártartás jogát csak nemrég kapta vissza a város. A helységnek előnyös voltát nagyon dicsérik, mind a termékeny szántóföldek és kitermelhető erdők, mind a Dunának itt ligetekkel, amott zöldelő mezőkkel szegélyezett partja miatt is. A Duna felé eső részen közel a parthoz ősrégi épület romjai állnak ki, melyről azt állítják az ottlakók, hogy a templomosoké volt. A hajdúk 1599. júniusában Tolnán rajtaütöttek a Budára hajózó utánpótláson, a török hajószállítmányt elzsákmányolták. Betűjelek: A. itt lepték meg és támadták meg a Dunán a törököt, B. török őrhajó, C. felgyxíjtott török gályák, D. törökök menekülése, E. a hajdúk sisakkal osztják a zsákmányolt pénzt, F. elfogják a béget, G. kínozzák a béget, H. a hajdúk Eszék felé vonulnak, I. a hajdúk pihenője, K. a Duna. Helyesbítjük az F. és G. pontokat, miután nem bégről van szó, hanem Ibrahim nagyvezérre vonatkozik a jelentés. II. §• PAKS Paks ugyancsak a Duna pr.rtján fekszik két magyar mérföldnyire Tolna felett.

23 Régen szintén jelentékeny város, de megfogyatkozott a különböző háborúk viszontagságaiban. Mátyás király — melléknevén Hunyadi — halála után sokat szenvedett Székesfehérvár őrségétől, amely majd a császár, majd Ulászló király pártján közállapotok ugyanezen korszakban fekvése Paksot családi jogon Pákosnak nevezik h) Intineris Byzant. Lib. I. p. 11. — A byzanti utazás könyve I. kötet 11. 1. i) Lib. XXXIII. p. 791. A XXXIII. könyv. 791 lapja (A h) és k) alattiak Porsius Henrik művére vonatkoznak.) ,23. Paksot másként Pákosnak mondják egy család nevéről. 345