Tanulmányok Tolna megye történetéből 9. (Szekszárd, 1979)

Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása • 327

története jelen állapota, birtokosai mai lakói a földművelés módja volt és kirohanásokkal puszította a környéket. II. Lajos végzetes mohácsi csatája után a törökök mindent leromboltak, sőt a feldúlt utcák helyére a barbárság őrhelyét tették. A nagyszerű kalocsai templom lerombolása után ugyanis ideszállították annak köveit és erős várat építettek, melynek őrsége a messze körülfekvő vidéken kénye kedve szerint hatalmaskodott. Mikor pedig 1603-ban a mieink Paksot és a környező községeket visszafoglalták, a földdel egyenlővé tették azt. Végül akkor került teljesen a keresztények uralma alá, amikor Buda elfoglalása után valamennyi vár és város, amely a Duna partján feküdt, ostrommal vagy meghődolással a mieink kezébe került. Sokáig állott pusztán, mígnem magyar és német telepeseket vittek oda és ekkor nyerte el mostani képét. Jelenleg a méltóságos Száraz György királyi személynöknek, s nemkevésbé Darőczy Ferencnek, a nemes Tolna vármegyei alispánnak gondoskodásából olyan sok telepessel gazdagodott, hogy jelentékeny városnak tűnik. Lakói magyarok, tótok és németek, akik a földművelés mellett szőlőket ültetnek és nem megvetendő gyümölcsöt szűretelnek. Az épületek között kiemelkedik a Darőczyak kastélya. Különben a helység a természet minden ajándékával meg van áldva. A föld valóban bőven terem gyümölcsöt és bort is. A közeli erdők azonban nem annyira épületfát, mint inkább tüzelőanyagot szolgáltatnak. Különben a város, amelyet a Duna habjai nyaldosnak, sok előnyös tulajdonsággal rendelkezik, ha ők azt fel tudnák használni. m.§. FÖLDVAR hírneves szt. Ilona apátságáról a minapi Rákóczizendülésben mi volt a története Földvár a Dunának ugyanazon partján fekszik Paks felett két római mérfölddel. Latinul földből készült várat jelent, mely egykor azon a kiemelkedő dombon állott, amely alatt fekszik most ez a jelentős magyarok, németek és tótok által lakott város. Rácot alig 3—4 családot számlálsz, akik kereskedők és haszonszerzés céljából élnek itt. A szt. Ilonáról nevezett földvári apátnak van alávetve, aki most főtisztelendő báró Mednyánszky Ferenc catániai püspök és esztergomi nagyprépost, akinek költségén épült a szépművű templom.

24 Mondják, hogy egykor zárdája is volt, amelyben benedekrendű atyák voltak. A Rákóczi-féle zavargáskor ezt a partot a császáriak, a szemben fekvőt pedig a magyarok védelmez.24. A mostani apát a darmstadti herceg. A felépített templom azonban Mednyánszkynak köszönheti minden díszét. 346